És hát, egy kivétellel irtó köcsög módon mind úgy beszélnek az esetről, mintha bizonyítottan terrorcselekmény lett volna.
A hatóságokat felizgató kézdivásárhelyi merényletkísérlet nem érte váratlanul a pszichológusokat és a szociológusokat, akik szerint – tekintettel az európai térségben tapasztalható hasonló cselekményekre – némiképp számítani lehetett ilyenfajta akciókra.
Ennek ellenére a szakértők szinte egyhangúlag azt állítják, hogy a románok nem képesek érzékelni a veszélyt és gyakran közömbösek a körülöttük zajló történésekkel szemben. Ugyanezen szakértők rámutatnak arra, hogy bár a kézdivásárhelyi eset egyedi, helyi szinten fokozhatja a magyar és román közösségek között már amúgy is létező feszültségeket.
„Ebben az esetben – amennyiben megerősítést nyer, hogy merényletkísérlet volt – fontos megérteni, hogy ez a személy nem képviseli az egész magyar közösséget, ennek szándékait, vagy a románok és magyarok közötti kapcsolatokat. Ha általánosítunk, akkor az ezekben a térségekben amúgy is halovány kommunikáció újabb veszélynek lesz kitéve. Másrészt fontos megértenünk, hogy bizonytalan világban élünk, ahol egyre gyakrabban sor kerülhet ilyenfajta eseményekre, és jó, ha másképp viszonyulunk ezekhez, mint ahogy eddig tettük”, hívja fel a figyelmet Daniel David professzor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Karának vezetője.
A pszichológus azt állítja, hogy az ilyenfajta események kivédésére nemcsak a rendfenntartó erőket kell felkészíteni, hanem a lakosságot is, és főleg a diákokat: „Az iskolában beszélni kellene a terrorizmusról, az idegengyűlöletről, a gyermekeknek és a fiataloknak tudniuk kell, hogyan viselkedjenek egy ilyen helyzetben.”
Mihai Copăceanu pszichológus is a nevelésről beszél. Állítása szerint – mivel nincs olyan tapasztalata a merényletek terén, mint például Franciaországnak vagy Belgiumnak – Romániának a merényletek vagy terrorista cselekmények megelőzésében sincs tapasztalata. Ezen kívül Copăceanu szerint a törvénynek szigorúan büntetnie kellene azokat, akik ilyen, többé-kevésbé veszélyes kísérleteket tervezgetnek. Ez a jövőben elrettentené őket attól, hogy ilyen trükkökhöz folyamodjanak.
„Egyénileg nem tudsz elkerülni egy merényletet. Ezek az emberek éppen azért vegyülnek el a tömegben, hogy pánikot keltsenek. Ami a románokat illeti, a fenyegetés bármilyen formájával szemben passzívak. Semmilyen módon nem reagálnak. Az egyéni kísérleteket, mint a kézdivásárhelyi, könnyebb elkerülni, mint a tömegeseket. Ez utóbbiak veszélyesebbek, ha egy egész hálózatról van szó”, mondta Copăceanu, hozzátéve, hogy nem kellene pánikba esni.
Ilie Marinescu pszichológus azt mondja, hogy az ilyenfajta gesztusokhoz folyamodók azért teszik ezt, hogy pszichózisokat váltsanak ki a lakosságban, annak ellenére, hogy maga az akció legtöbbször a politikusoknak szól, nem az egyszerű embereknek. „Európai szinten ez kritikus időszak a terrorista megnyilvánulásokat sorozata miatt. A kézdivásárhelyi eset után a románok sebezhetőnek érzik az állam struktúráit, melyek nem nyújtanak elegendő védelmet”, mondta Marinescu.
A szakértő szerint a december 1-i terrorista merényletkísérletnek elsősorban a politikusokat kellene riadóztatnia. „A terrorista cselekményeket, sajnos, az egyszerű emberek szenvedik el. A politikusoknak van védelmük, míg az egyszerű embereknek nincs. Jó lenne, ha az emberek egy ideig kerülnék az ilyenfajta tömegrendezvényeket”, mondta a pszichológus.
Ezzel szemben Mircea Kivu szociológus azon a véleményen van, hogy nem szerencsés egy ilyenfajta lépés, nevezetesen az egyéni jogok korlátozása, vagyis a távolmaradás a nyilvános rendezvényekről. „A terrorizmusnak pont ez a célja. Hogy megváltoztasson viselkedéseket. Márpedig jelen esetben nincs szó egy társadalmi, vagy csoportjelenségről”, szögezte le Kivu.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.
És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.
Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a téli játékokon.
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.