// 2026. szeptember 5., szombat // Viktor, Lorinc

Pszichológusok is elemzik a kézdivásárhelyi „terrort”

// HIRDETÉS

És hát, egy kivétellel irtó köcsög módon mind úgy beszélnek az esetről, mintha bizonyítottan terrorcselekmény lett volna.

A hatóságokat felizgató kézdivásárhelyi merényletkísérlet nem érte váratlanul a pszichológusokat és a szociológusokat, akik szerint – tekintettel az európai térségben tapasztalható hasonló cselekményekre – némiképp számítani lehetett ilyenfajta akciókra.

Ennek ellenére a szakértők szinte egyhangúlag azt állítják, hogy a románok nem képesek érzékelni a veszélyt és gyakran közömbösek a körülöttük zajló történésekkel szemben. Ugyanezen szakértők rámutatnak arra, hogy bár a kézdivásárhelyi eset egyedi, helyi szinten fokozhatja a magyar és román közösségek között már amúgy is létező feszültségeket.

Hogyan romolhatnak meg a magyarok és románok közötti kapcsolatok

„Ebben az esetben – amennyiben megerősítést nyer, hogy merényletkísérlet volt – fontos megérteni, hogy ez a személy nem képviseli az egész magyar közösséget, ennek szándékait, vagy a románok és magyarok közötti kapcsolatokat. Ha általánosítunk, akkor az ezekben a térségekben amúgy is halovány kommunikáció újabb veszélynek lesz kitéve. Másrészt fontos megértenünk, hogy bizonytalan világban élünk, ahol egyre gyakrabban sor kerülhet ilyenfajta eseményekre, és jó, ha másképp viszonyulunk ezekhez, mint ahogy eddig tettük”, hívja fel a figyelmet Daniel David professzor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Karának vezetője.

A pszichológus azt állítja, hogy az ilyenfajta események kivédésére nemcsak a rendfenntartó erőket kell felkészíteni, hanem a lakosságot is, és főleg a diákokat: „Az iskolában beszélni kellene a terrorizmusról, az idegengyűlöletről, a gyermekeknek és a fiataloknak tudniuk kell, hogyan viselkedjenek egy ilyen helyzetben.”

Romániának nincs tapasztalata a terrorista tettek megelőzésében

Mihai Copăceanu pszichológus is a nevelésről beszél. Állítása szerint – mivel nincs olyan tapasztalata a merényletek terén, mint például Franciaországnak vagy Belgiumnak – Romániának a merényletek vagy terrorista cselekmények megelőzésében sincs tapasztalata. Ezen kívül Copăceanu szerint a törvénynek szigorúan büntetnie kellene azokat, akik ilyen, többé-kevésbé veszélyes kísérleteket tervezgetnek. Ez a jövőben elrettentené őket attól, hogy ilyen trükkökhöz folyamodjanak.

„Egyénileg nem tudsz elkerülni egy merényletet. Ezek az emberek éppen azért vegyülnek el a tömegben, hogy pánikot keltsenek. Ami a románokat illeti, a fenyegetés bármilyen formájával szemben passzívak. Semmilyen módon nem reagálnak. Az egyéni kísérleteket, mint a kézdivásárhelyi, könnyebb elkerülni, mint a tömegeseket. Ez utóbbiak veszélyesebbek, ha egy egész hálózatról van szó”, mondta Copăceanu, hozzátéve, hogy nem kellene pánikba esni.

Ilie Marinescu pszichológus azt mondja, hogy az ilyenfajta gesztusokhoz folyamodók azért teszik ezt, hogy pszichózisokat váltsanak ki a lakosságban, annak ellenére, hogy maga az akció legtöbbször a politikusoknak szól, nem az egyszerű embereknek. „Európai szinten ez kritikus időszak a terrorista megnyilvánulásokat sorozata miatt. A kézdivásárhelyi eset után a románok sebezhetőnek érzik az állam struktúráit, melyek nem nyújtanak elegendő védelmet”, mondta Marinescu.

Mennyire kell elkerülni a tömegrendezvényeket

A szakértő szerint a december 1-i terrorista merényletkísérletnek elsősorban a politikusokat kellene riadóztatnia. „A terrorista cselekményeket, sajnos, az egyszerű emberek szenvedik el. A politikusoknak van védelmük, míg az egyszerű embereknek nincs. Jó lenne, ha az emberek egy ideig kerülnék az ilyenfajta tömegrendezvényeket”, mondta a pszichológus.

Ezzel szemben Mircea Kivu szociológus azon a véleményen van, hogy nem szerencsés egy ilyenfajta lépés, nevezetesen az egyéni jogok korlátozása, vagyis a távolmaradás a nyilvános rendezvényekről. „A terrorizmusnak pont ez a célja. Hogy megváltoztasson viselkedéseket. Márpedig jelen esetben nincs szó egy társadalmi, vagy csoportjelenségről”, szögezte le Kivu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
Főtér

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Iskolakezdés 500 lejből. Kik kaphatják meg a támogatást, és mire elég?
Krónika

Iskolakezdés 500 lejből. Kik kaphatják meg a támogatást, és mire elég?

Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!
Főtér

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!

Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi
Székelyhon

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert
Krónika

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert

Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt
Székelyhon

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Medve sebesített meg egy 74 éves Hargita megyei férfit szerda éjszaka Erdőszentgyörgyön. Az állatot nem sokkal korábban elütötte az az autó, amelyben a férfi utazott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS