// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Pszichológusok is elemzik a kézdivásárhelyi „terrort”

// HIRDETÉS

És hát, egy kivétellel irtó köcsög módon mind úgy beszélnek az esetről, mintha bizonyítottan terrorcselekmény lett volna.

A hatóságokat felizgató kézdivásárhelyi merényletkísérlet nem érte váratlanul a pszichológusokat és a szociológusokat, akik szerint – tekintettel az európai térségben tapasztalható hasonló cselekményekre – némiképp számítani lehetett ilyenfajta akciókra.

Ennek ellenére a szakértők szinte egyhangúlag azt állítják, hogy a románok nem képesek érzékelni a veszélyt és gyakran közömbösek a körülöttük zajló történésekkel szemben. Ugyanezen szakértők rámutatnak arra, hogy bár a kézdivásárhelyi eset egyedi, helyi szinten fokozhatja a magyar és román közösségek között már amúgy is létező feszültségeket.

Hogyan romolhatnak meg a magyarok és románok közötti kapcsolatok

„Ebben az esetben – amennyiben megerősítést nyer, hogy merényletkísérlet volt – fontos megérteni, hogy ez a személy nem képviseli az egész magyar közösséget, ennek szándékait, vagy a románok és magyarok közötti kapcsolatokat. Ha általánosítunk, akkor az ezekben a térségekben amúgy is halovány kommunikáció újabb veszélynek lesz kitéve. Másrészt fontos megértenünk, hogy bizonytalan világban élünk, ahol egyre gyakrabban sor kerülhet ilyenfajta eseményekre, és jó, ha másképp viszonyulunk ezekhez, mint ahogy eddig tettük”, hívja fel a figyelmet Daniel David professzor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Karának vezetője.

A pszichológus azt állítja, hogy az ilyenfajta események kivédésére nemcsak a rendfenntartó erőket kell felkészíteni, hanem a lakosságot is, és főleg a diákokat: „Az iskolában beszélni kellene a terrorizmusról, az idegengyűlöletről, a gyermekeknek és a fiataloknak tudniuk kell, hogyan viselkedjenek egy ilyen helyzetben.”

Romániának nincs tapasztalata a terrorista tettek megelőzésében

Mihai Copăceanu pszichológus is a nevelésről beszél. Állítása szerint – mivel nincs olyan tapasztalata a merényletek terén, mint például Franciaországnak vagy Belgiumnak – Romániának a merényletek vagy terrorista cselekmények megelőzésében sincs tapasztalata. Ezen kívül Copăceanu szerint a törvénynek szigorúan büntetnie kellene azokat, akik ilyen, többé-kevésbé veszélyes kísérleteket tervezgetnek. Ez a jövőben elrettentené őket attól, hogy ilyen trükkökhöz folyamodjanak.

„Egyénileg nem tudsz elkerülni egy merényletet. Ezek az emberek éppen azért vegyülnek el a tömegben, hogy pánikot keltsenek. Ami a románokat illeti, a fenyegetés bármilyen formájával szemben passzívak. Semmilyen módon nem reagálnak. Az egyéni kísérleteket, mint a kézdivásárhelyi, könnyebb elkerülni, mint a tömegeseket. Ez utóbbiak veszélyesebbek, ha egy egész hálózatról van szó”, mondta Copăceanu, hozzátéve, hogy nem kellene pánikba esni.

Ilie Marinescu pszichológus azt mondja, hogy az ilyenfajta gesztusokhoz folyamodók azért teszik ezt, hogy pszichózisokat váltsanak ki a lakosságban, annak ellenére, hogy maga az akció legtöbbször a politikusoknak szól, nem az egyszerű embereknek. „Európai szinten ez kritikus időszak a terrorista megnyilvánulásokat sorozata miatt. A kézdivásárhelyi eset után a románok sebezhetőnek érzik az állam struktúráit, melyek nem nyújtanak elegendő védelmet”, mondta Marinescu.

Mennyire kell elkerülni a tömegrendezvényeket

A szakértő szerint a december 1-i terrorista merényletkísérletnek elsősorban a politikusokat kellene riadóztatnia. „A terrorista cselekményeket, sajnos, az egyszerű emberek szenvedik el. A politikusoknak van védelmük, míg az egyszerű embereknek nincs. Jó lenne, ha az emberek egy ideig kerülnék az ilyenfajta tömegrendezvényeket”, mondta a pszichológus.

Ezzel szemben Mircea Kivu szociológus azon a véleményen van, hogy nem szerencsés egy ilyenfajta lépés, nevezetesen az egyéni jogok korlátozása, vagyis a távolmaradás a nyilvános rendezvényekről. „A terrorizmusnak pont ez a célja. Hogy megváltoztasson viselkedéseket. Márpedig jelen esetben nincs szó egy társadalmi, vagy csoportjelenségről”, szögezte le Kivu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS