// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Pszichológusok is elemzik a kézdivásárhelyi „terrort”

// HIRDETÉS

És hát, egy kivétellel irtó köcsög módon mind úgy beszélnek az esetről, mintha bizonyítottan terrorcselekmény lett volna.

A hatóságokat felizgató kézdivásárhelyi merényletkísérlet nem érte váratlanul a pszichológusokat és a szociológusokat, akik szerint – tekintettel az európai térségben tapasztalható hasonló cselekményekre – némiképp számítani lehetett ilyenfajta akciókra.

Ennek ellenére a szakértők szinte egyhangúlag azt állítják, hogy a románok nem képesek érzékelni a veszélyt és gyakran közömbösek a körülöttük zajló történésekkel szemben. Ugyanezen szakértők rámutatnak arra, hogy bár a kézdivásárhelyi eset egyedi, helyi szinten fokozhatja a magyar és román közösségek között már amúgy is létező feszültségeket.

Hogyan romolhatnak meg a magyarok és románok közötti kapcsolatok

„Ebben az esetben – amennyiben megerősítést nyer, hogy merényletkísérlet volt – fontos megérteni, hogy ez a személy nem képviseli az egész magyar közösséget, ennek szándékait, vagy a románok és magyarok közötti kapcsolatokat. Ha általánosítunk, akkor az ezekben a térségekben amúgy is halovány kommunikáció újabb veszélynek lesz kitéve. Másrészt fontos megértenünk, hogy bizonytalan világban élünk, ahol egyre gyakrabban sor kerülhet ilyenfajta eseményekre, és jó, ha másképp viszonyulunk ezekhez, mint ahogy eddig tettük”, hívja fel a figyelmet Daniel David professzor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Karának vezetője.

A pszichológus azt állítja, hogy az ilyenfajta események kivédésére nemcsak a rendfenntartó erőket kell felkészíteni, hanem a lakosságot is, és főleg a diákokat: „Az iskolában beszélni kellene a terrorizmusról, az idegengyűlöletről, a gyermekeknek és a fiataloknak tudniuk kell, hogyan viselkedjenek egy ilyen helyzetben.”

Romániának nincs tapasztalata a terrorista tettek megelőzésében

Mihai Copăceanu pszichológus is a nevelésről beszél. Állítása szerint – mivel nincs olyan tapasztalata a merényletek terén, mint például Franciaországnak vagy Belgiumnak – Romániának a merényletek vagy terrorista cselekmények megelőzésében sincs tapasztalata. Ezen kívül Copăceanu szerint a törvénynek szigorúan büntetnie kellene azokat, akik ilyen, többé-kevésbé veszélyes kísérleteket tervezgetnek. Ez a jövőben elrettentené őket attól, hogy ilyen trükkökhöz folyamodjanak.

„Egyénileg nem tudsz elkerülni egy merényletet. Ezek az emberek éppen azért vegyülnek el a tömegben, hogy pánikot keltsenek. Ami a románokat illeti, a fenyegetés bármilyen formájával szemben passzívak. Semmilyen módon nem reagálnak. Az egyéni kísérleteket, mint a kézdivásárhelyi, könnyebb elkerülni, mint a tömegeseket. Ez utóbbiak veszélyesebbek, ha egy egész hálózatról van szó”, mondta Copăceanu, hozzátéve, hogy nem kellene pánikba esni.

Ilie Marinescu pszichológus azt mondja, hogy az ilyenfajta gesztusokhoz folyamodók azért teszik ezt, hogy pszichózisokat váltsanak ki a lakosságban, annak ellenére, hogy maga az akció legtöbbször a politikusoknak szól, nem az egyszerű embereknek. „Európai szinten ez kritikus időszak a terrorista megnyilvánulásokat sorozata miatt. A kézdivásárhelyi eset után a románok sebezhetőnek érzik az állam struktúráit, melyek nem nyújtanak elegendő védelmet”, mondta Marinescu.

Mennyire kell elkerülni a tömegrendezvényeket

A szakértő szerint a december 1-i terrorista merényletkísérletnek elsősorban a politikusokat kellene riadóztatnia. „A terrorista cselekményeket, sajnos, az egyszerű emberek szenvedik el. A politikusoknak van védelmük, míg az egyszerű embereknek nincs. Jó lenne, ha az emberek egy ideig kerülnék az ilyenfajta tömegrendezvényeket”, mondta a pszichológus.

Ezzel szemben Mircea Kivu szociológus azon a véleményen van, hogy nem szerencsés egy ilyenfajta lépés, nevezetesen az egyéni jogok korlátozása, vagyis a távolmaradás a nyilvános rendezvényekről. „A terrorizmusnak pont ez a célja. Hogy megváltoztasson viselkedéseket. Márpedig jelen esetben nincs szó egy társadalmi, vagy csoportjelenségről”, szögezte le Kivu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS