Fergetegesen fogy Románia lakossága
Hát, ha ez így megy, csak idő kérdése és többen leszünk. Nem?
Európában Románia egyike a leggyorsabban elöregedő országoknak, és a lakások itt a legkisebbek és legrosszabban felszereltek. Ezeknek a migráció és a születésszám meredek csökkenése az oka, derül ki az Eurostat 1994–2014 időszakban készített, People in the EU: who are we and how do we live? (Európa népessége: kik vagyunk és hogyan élünk) című tanulmányából.
21 millió volt, 19,9 millió lett
Az Eurostat honlapján közzétett tanulmány szerint Romániában gyorsabban nőtt az átlagéletkor, mint az EU-ban, ahol ez a növekedés 6 éves volt. Pontosabban Romániában az átlagéletkor 7 évvel nőtt 33,8 évről (33 év, 9 hónap és 2 hét) 40,8 évre (40 év, 9 hónap és két hét). Ennek ellenére a lakosság még mindig fiatalabb, mint az európai átlag. Ugyanis az európai átlagéletkor 42,2 év, míg Romániában ez 40,8 év.
Az átlagéletkor legnagyobb növekedése Litvániában (8,9 év), Németországban és Portugáliában (7,6 év) volt tapasztalható, míg Ausztriában ugyanolyan 7 éves növekedés volt, mint nálunk. Ami a szomszédainkat illeti, Bulgáriában az átlagéletkor 5,4 évvel nőtt, Magyarországon pedig 3,9 évvel: a lakosság átlagéletkora Bulgáriában 43,2 év, míg Magyarországon 41,3 év.
Az Eurostat adatai azt mutatják még, hogy Románia lakossága az utóbbi 20 évben a több mint 21 millió főről 19,9 millióra csökkent, és ennek az életszínvonal miatti elvándorlás, valamint az egyre alacsonyabb születésszám az oka.
A születésszám esetében rosszabbul állunk az európai átlagnál. Romániában ezer lakosra 9 születés jut, ami elmarad az 1000 lakosra jutó 10 születéses európai átlagtól. Ha a helyzet nem változik, akkor 2080-ra nagyjából 16 millióan maradunk.
Az életszínvonal inkább a középkorra emlékeztet
Az európai tanulmány azt mutatja, hogy az életszínvonal nálunk sok tekintetben a középkort idézi. Gyakorlatilag a románok élnek a legkisebb lakásokban az Európai Unióban, egy városi lakás átlagos mérete ugyanis 40 négyzetméter, miközben az európai átlag a nagyvárosokban 90 nm, a kisebb városokban pedig 100 nm. Ezen kívül a lakások 40 százalékában 3-5 személy él, a lakások 5 százalékában pedig 6, vagy akár még ennél is több személy. Romániában a lakásoknak csak 22 százalékában él egyetlen személy, míg az európai átlag majdnem 32 százalék. Az európaiak hajlamosabbak lakást bérelni, 29,4 százalékuk választva ezt a lehetőséget, míg Romániában csak a lakások 3,2 százalékát adják bérbe.
A románok életkörülményei igazán siralmasak. Az Eurostat adatai szerint a romániai házak 38,1 százalékánál a WC a kert végében van. Európában, különben, az udvari vécék legnagyobb aránya Délnyugat-Olténiában tapasztalható (55,4%), az Eurostat 2011-re vonatkozó adatai szerint. Összehasonlításképp, bolgár szomszédainknál a házak 26,4 százalékában van az udvaron a mellékhelyiség, az EU-ban pedig átlagosan csak a lakások 2,7 százaléka nem rendelkezik öblítős WC-vel.
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Szántai János
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Fall Sándor
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Szántai János
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű
Fall Sándor
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
