Hát, ha ez így megy, csak idő kérdése és többen leszünk. Nem?
Európában Románia egyike a leggyorsabban elöregedő országoknak, és a lakások itt a legkisebbek és legrosszabban felszereltek. Ezeknek a migráció és a születésszám meredek csökkenése az oka, derül ki az Eurostat 1994–2014 időszakban készített, People in the EU: who are we and how do we live? (Európa népessége: kik vagyunk és hogyan élünk) című tanulmányából.
Az Eurostat honlapján közzétett tanulmány szerint Romániában gyorsabban nőtt az átlagéletkor, mint az EU-ban, ahol ez a növekedés 6 éves volt. Pontosabban Romániában az átlagéletkor 7 évvel nőtt 33,8 évről (33 év, 9 hónap és 2 hét) 40,8 évre (40 év, 9 hónap és két hét). Ennek ellenére a lakosság még mindig fiatalabb, mint az európai átlag. Ugyanis az európai átlagéletkor 42,2 év, míg Romániában ez 40,8 év.
Az átlagéletkor legnagyobb növekedése Litvániában (8,9 év), Németországban és Portugáliában (7,6 év) volt tapasztalható, míg Ausztriában ugyanolyan 7 éves növekedés volt, mint nálunk. Ami a szomszédainkat illeti, Bulgáriában az átlagéletkor 5,4 évvel nőtt, Magyarországon pedig 3,9 évvel: a lakosság átlagéletkora Bulgáriában 43,2 év, míg Magyarországon 41,3 év.
Az Eurostat adatai azt mutatják még, hogy Románia lakossága az utóbbi 20 évben a több mint 21 millió főről 19,9 millióra csökkent, és ennek az életszínvonal miatti elvándorlás, valamint az egyre alacsonyabb születésszám az oka.
A születésszám esetében rosszabbul állunk az európai átlagnál. Romániában ezer lakosra 9 születés jut, ami elmarad az 1000 lakosra jutó 10 születéses európai átlagtól. Ha a helyzet nem változik, akkor 2080-ra nagyjából 16 millióan maradunk.
Az európai tanulmány azt mutatja, hogy az életszínvonal nálunk sok tekintetben a középkort idézi. Gyakorlatilag a románok élnek a legkisebb lakásokban az Európai Unióban, egy városi lakás átlagos mérete ugyanis 40 négyzetméter, miközben az európai átlag a nagyvárosokban 90 nm, a kisebb városokban pedig 100 nm. Ezen kívül a lakások 40 százalékában 3-5 személy él, a lakások 5 százalékában pedig 6, vagy akár még ennél is több személy. Romániában a lakásoknak csak 22 százalékában él egyetlen személy, míg az európai átlag majdnem 32 százalék. Az európaiak hajlamosabbak lakást bérelni, 29,4 százalékuk választva ezt a lehetőséget, míg Romániában csak a lakások 3,2 százalékát adják bérbe.
A románok életkörülményei igazán siralmasak. Az Eurostat adatai szerint a romániai házak 38,1 százalékánál a WC a kert végében van. Európában, különben, az udvari vécék legnagyobb aránya Délnyugat-Olténiában tapasztalható (55,4%), az Eurostat 2011-re vonatkozó adatai szerint. Összehasonlításképp, bolgár szomszédainknál a házak 26,4 százalékában van az udvaron a mellékhelyiség, az EU-ban pedig átlagosan csak a lakások 2,7 százaléka nem rendelkezik öblítős WC-vel.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.