Fergetegesen fogy Románia lakossága
Hát, ha ez így megy, csak idő kérdése és többen leszünk. Nem?
Európában Románia egyike a leggyorsabban elöregedő országoknak, és a lakások itt a legkisebbek és legrosszabban felszereltek. Ezeknek a migráció és a születésszám meredek csökkenése az oka, derül ki az Eurostat 1994–2014 időszakban készített, People in the EU: who are we and how do we live? (Európa népessége: kik vagyunk és hogyan élünk) című tanulmányából.
21 millió volt, 19,9 millió lett
Az Eurostat honlapján közzétett tanulmány szerint Romániában gyorsabban nőtt az átlagéletkor, mint az EU-ban, ahol ez a növekedés 6 éves volt. Pontosabban Romániában az átlagéletkor 7 évvel nőtt 33,8 évről (33 év, 9 hónap és 2 hét) 40,8 évre (40 év, 9 hónap és két hét). Ennek ellenére a lakosság még mindig fiatalabb, mint az európai átlag. Ugyanis az európai átlagéletkor 42,2 év, míg Romániában ez 40,8 év.
Az átlagéletkor legnagyobb növekedése Litvániában (8,9 év), Németországban és Portugáliában (7,6 év) volt tapasztalható, míg Ausztriában ugyanolyan 7 éves növekedés volt, mint nálunk. Ami a szomszédainkat illeti, Bulgáriában az átlagéletkor 5,4 évvel nőtt, Magyarországon pedig 3,9 évvel: a lakosság átlagéletkora Bulgáriában 43,2 év, míg Magyarországon 41,3 év.
Az Eurostat adatai azt mutatják még, hogy Románia lakossága az utóbbi 20 évben a több mint 21 millió főről 19,9 millióra csökkent, és ennek az életszínvonal miatti elvándorlás, valamint az egyre alacsonyabb születésszám az oka.
A születésszám esetében rosszabbul állunk az európai átlagnál. Romániában ezer lakosra 9 születés jut, ami elmarad az 1000 lakosra jutó 10 születéses európai átlagtól. Ha a helyzet nem változik, akkor 2080-ra nagyjából 16 millióan maradunk.
Az életszínvonal inkább a középkorra emlékeztet
Az európai tanulmány azt mutatja, hogy az életszínvonal nálunk sok tekintetben a középkort idézi. Gyakorlatilag a románok élnek a legkisebb lakásokban az Európai Unióban, egy városi lakás átlagos mérete ugyanis 40 négyzetméter, miközben az európai átlag a nagyvárosokban 90 nm, a kisebb városokban pedig 100 nm. Ezen kívül a lakások 40 százalékában 3-5 személy él, a lakások 5 százalékában pedig 6, vagy akár még ennél is több személy. Romániában a lakásoknak csak 22 százalékában él egyetlen személy, míg az európai átlag majdnem 32 százalék. Az európaiak hajlamosabbak lakást bérelni, 29,4 százalékuk választva ezt a lehetőséget, míg Romániában csak a lakások 3,2 százalékát adják bérbe.
A románok életkörülményei igazán siralmasak. Az Eurostat adatai szerint a romániai házak 38,1 százalékánál a WC a kert végében van. Európában, különben, az udvari vécék legnagyobb aránya Délnyugat-Olténiában tapasztalható (55,4%), az Eurostat 2011-re vonatkozó adatai szerint. Összehasonlításképp, bolgár szomszédainknál a házak 26,4 százalékában van az udvaron a mellékhelyiség, az EU-ban pedig átlagosan csak a lakások 2,7 százaléka nem rendelkezik öblítős WC-vel.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
