Hát, ha ez így megy, csak idő kérdése és többen leszünk. Nem?
Európában Románia egyike a leggyorsabban elöregedő országoknak, és a lakások itt a legkisebbek és legrosszabban felszereltek. Ezeknek a migráció és a születésszám meredek csökkenése az oka, derül ki az Eurostat 1994–2014 időszakban készített, People in the EU: who are we and how do we live? (Európa népessége: kik vagyunk és hogyan élünk) című tanulmányából.
Az Eurostat honlapján közzétett tanulmány szerint Romániában gyorsabban nőtt az átlagéletkor, mint az EU-ban, ahol ez a növekedés 6 éves volt. Pontosabban Romániában az átlagéletkor 7 évvel nőtt 33,8 évről (33 év, 9 hónap és 2 hét) 40,8 évre (40 év, 9 hónap és két hét). Ennek ellenére a lakosság még mindig fiatalabb, mint az európai átlag. Ugyanis az európai átlagéletkor 42,2 év, míg Romániában ez 40,8 év.
Az átlagéletkor legnagyobb növekedése Litvániában (8,9 év), Németországban és Portugáliában (7,6 év) volt tapasztalható, míg Ausztriában ugyanolyan 7 éves növekedés volt, mint nálunk. Ami a szomszédainkat illeti, Bulgáriában az átlagéletkor 5,4 évvel nőtt, Magyarországon pedig 3,9 évvel: a lakosság átlagéletkora Bulgáriában 43,2 év, míg Magyarországon 41,3 év.
Az Eurostat adatai azt mutatják még, hogy Románia lakossága az utóbbi 20 évben a több mint 21 millió főről 19,9 millióra csökkent, és ennek az életszínvonal miatti elvándorlás, valamint az egyre alacsonyabb születésszám az oka.
A születésszám esetében rosszabbul állunk az európai átlagnál. Romániában ezer lakosra 9 születés jut, ami elmarad az 1000 lakosra jutó 10 születéses európai átlagtól. Ha a helyzet nem változik, akkor 2080-ra nagyjából 16 millióan maradunk.
Az európai tanulmány azt mutatja, hogy az életszínvonal nálunk sok tekintetben a középkort idézi. Gyakorlatilag a románok élnek a legkisebb lakásokban az Európai Unióban, egy városi lakás átlagos mérete ugyanis 40 négyzetméter, miközben az európai átlag a nagyvárosokban 90 nm, a kisebb városokban pedig 100 nm. Ezen kívül a lakások 40 százalékában 3-5 személy él, a lakások 5 százalékában pedig 6, vagy akár még ennél is több személy. Romániában a lakásoknak csak 22 százalékában él egyetlen személy, míg az európai átlag majdnem 32 százalék. Az európaiak hajlamosabbak lakást bérelni, 29,4 százalékuk választva ezt a lehetőséget, míg Romániában csak a lakások 3,2 százalékát adják bérbe.
A románok életkörülményei igazán siralmasak. Az Eurostat adatai szerint a romániai házak 38,1 százalékánál a WC a kert végében van. Európában, különben, az udvari vécék legnagyobb aránya Délnyugat-Olténiában tapasztalható (55,4%), az Eurostat 2011-re vonatkozó adatai szerint. Összehasonlításképp, bolgár szomszédainknál a házak 26,4 százalékában van az udvaron a mellékhelyiség, az EU-ban pedig átlagosan csak a lakások 2,7 százaléka nem rendelkezik öblítős WC-vel.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.
És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.