Hát, ha ez így megy, csak idő kérdése és többen leszünk. Nem?
Európában Románia egyike a leggyorsabban elöregedő országoknak, és a lakások itt a legkisebbek és legrosszabban felszereltek. Ezeknek a migráció és a születésszám meredek csökkenése az oka, derül ki az Eurostat 1994–2014 időszakban készített, People in the EU: who are we and how do we live? (Európa népessége: kik vagyunk és hogyan élünk) című tanulmányából.
Az Eurostat honlapján közzétett tanulmány szerint Romániában gyorsabban nőtt az átlagéletkor, mint az EU-ban, ahol ez a növekedés 6 éves volt. Pontosabban Romániában az átlagéletkor 7 évvel nőtt 33,8 évről (33 év, 9 hónap és 2 hét) 40,8 évre (40 év, 9 hónap és két hét). Ennek ellenére a lakosság még mindig fiatalabb, mint az európai átlag. Ugyanis az európai átlagéletkor 42,2 év, míg Romániában ez 40,8 év.
Az átlagéletkor legnagyobb növekedése Litvániában (8,9 év), Németországban és Portugáliában (7,6 év) volt tapasztalható, míg Ausztriában ugyanolyan 7 éves növekedés volt, mint nálunk. Ami a szomszédainkat illeti, Bulgáriában az átlagéletkor 5,4 évvel nőtt, Magyarországon pedig 3,9 évvel: a lakosság átlagéletkora Bulgáriában 43,2 év, míg Magyarországon 41,3 év.
Az Eurostat adatai azt mutatják még, hogy Románia lakossága az utóbbi 20 évben a több mint 21 millió főről 19,9 millióra csökkent, és ennek az életszínvonal miatti elvándorlás, valamint az egyre alacsonyabb születésszám az oka.
A születésszám esetében rosszabbul állunk az európai átlagnál. Romániában ezer lakosra 9 születés jut, ami elmarad az 1000 lakosra jutó 10 születéses európai átlagtól. Ha a helyzet nem változik, akkor 2080-ra nagyjából 16 millióan maradunk.
Az európai tanulmány azt mutatja, hogy az életszínvonal nálunk sok tekintetben a középkort idézi. Gyakorlatilag a románok élnek a legkisebb lakásokban az Európai Unióban, egy városi lakás átlagos mérete ugyanis 40 négyzetméter, miközben az európai átlag a nagyvárosokban 90 nm, a kisebb városokban pedig 100 nm. Ezen kívül a lakások 40 százalékában 3-5 személy él, a lakások 5 százalékában pedig 6, vagy akár még ennél is több személy. Romániában a lakásoknak csak 22 százalékában él egyetlen személy, míg az európai átlag majdnem 32 százalék. Az európaiak hajlamosabbak lakást bérelni, 29,4 százalékuk választva ezt a lehetőséget, míg Romániában csak a lakások 3,2 százalékát adják bérbe.
A románok életkörülményei igazán siralmasak. Az Eurostat adatai szerint a romániai házak 38,1 százalékánál a WC a kert végében van. Európában, különben, az udvari vécék legnagyobb aránya Délnyugat-Olténiában tapasztalható (55,4%), az Eurostat 2011-re vonatkozó adatai szerint. Összehasonlításképp, bolgár szomszédainknál a házak 26,4 százalékában van az udvaron a mellékhelyiség, az EU-ban pedig átlagosan csak a lakások 2,7 százaléka nem rendelkezik öblítős WC-vel.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.