// 2026. november 6., péntek // Lénárd

A perjámosi „Haulik”-templom titkai

// HIRDETÉS

Bizarr történetek lengik körül a templomot. Bár eleve már az bizarr, ahogy ma ott áll, eredeti kontextusa nélkül.

Temes megye egyik legérdekesebb épített műemléke kétségtelenül a Temesvártól 50 kilométerre lévő Perjámoson (Periam, Perjamosch) található templom.

Itt épült fel a zágrábi püspök (valójában érsek – a szerk.), Várallyai Haulik György, a Katolikus Egyház bíborosa nevét viselő monumentális templom. Építése csaknem 10 évig tartott, mert a munkálatok 1847-ben, kevéssel az 1848–1849-es magyar forradalom kitörése előtt kezdődtek. Az 1856-os felszentelésen Haulik püspök is részt vett. A templomra azért volt szükség, mert 1845-ben svábokat telepítettek Perjámosra.

A templom freskóit Josef Proksch festette élő modellekről: a község akkori személyiségeiről. A templom 38 méter hosszú és 39 méter széles, a szokványos tető helyett pedig egy fából készült tartószerkezeten nyugvó kupolája van! A kupola a második legnagyobb a bukaresti Román Athéneum 22 méter átmérőjű kupolája után.

A legenda szerint

a templom építésze bizarr módon lett öngyilkos,

ugyanis éppen az első ima közben vetette le magát a tetőről. Állítólag azért tette, mert az épület akusztikája nem volt a legjobb a templomban tartott orgonakoncertek számára.

A jelenlegi Perjámos déli részét Haulikfalvának nevezték, és 1900-ban 1.258 római katolikus (németek és magyarok), négy görög-katolikus, 28 ortodox és 17 református lakta.

Perjámosnak és Haulikfalvának 1910-ben 5.348 lakosa volt, ebből 4.309 német, 468 magyar és 287 román. Bánság és Románia egyesülése után Perjámosban nagyjából ötezren laktak, ebből 450 román volt.

1992-ben a 6.572 lakosból 5.429 román, 598 cigány, 324 német és 157 magyar volt.

A templomot a római katolikus közösség számára építették, de a Perjámost alapító németek távozása után lecsökkent a katolikusok száma, e felekezetnek mára már csak a lakosság 7,3 százaléka tagja.

A Római Katolikus Püspökség

a Görög-katolikus Egyház kezelésébe adta a „Haulik”-templomot.

A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosságnak csak 1,29 százaléka görög-katolikus felekezetű. De a római katolikusoknak van egy másik templomuk is Perjámoson, melyet a XVIII. században építettek 1772-ben (Nepomuki Szent Jánosnak szentelték), így nem volt elég hívük két templomhoz. A „Haulik templomnak” Gheorghe Ardelean a papja.

A templom homlokzatán a háromszögbe foglalt figyelő szem látható, mindkét elem a három alakot öltő, mindent látó és mindent tudó Istent jelképezi.

A latin felirat Szűz Máriának, a templom oltalmazójának állít tiszteletet: „Védelmed alá sietünk mind, Istennek szent anyja.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS