A perjámosi „Haulik”-templom titkai
Bizarr történetek lengik körül a templomot. Bár eleve már az bizarr, ahogy ma ott áll, eredeti kontextusa nélkül.
Temes megye egyik legérdekesebb épített műemléke kétségtelenül a Temesvártól 50 kilométerre lévő Perjámoson (Periam, Perjamosch) található templom.
Itt épült fel a zágrábi püspök (valójában érsek – a szerk.), Várallyai Haulik György, a Katolikus Egyház bíborosa nevét viselő monumentális templom. Építése csaknem 10 évig tartott, mert a munkálatok 1847-ben, kevéssel az 1848–1849-es magyar forradalom kitörése előtt kezdődtek. Az 1856-os felszentelésen Haulik püspök is részt vett. A templomra azért volt szükség, mert 1845-ben svábokat telepítettek Perjámosra.
A templom freskóit Josef Proksch festette élő modellekről: a község akkori személyiségeiről. A templom 38 méter hosszú és 39 méter széles, a szokványos tető helyett pedig egy fából készült tartószerkezeten nyugvó kupolája van! A kupola a második legnagyobb a bukaresti Román Athéneum 22 méter átmérőjű kupolája után.
A legenda szerint
a templom építésze bizarr módon lett öngyilkos,
ugyanis éppen az első ima közben vetette le magát a tetőről. Állítólag azért tette, mert az épület akusztikája nem volt a legjobb a templomban tartott orgonakoncertek számára.
A jelenlegi Perjámos déli részét Haulikfalvának nevezték, és 1900-ban 1.258 római katolikus (németek és magyarok), négy görög-katolikus, 28 ortodox és 17 református lakta.
Perjámosnak és Haulikfalvának 1910-ben 5.348 lakosa volt, ebből 4.309 német, 468 magyar és 287 román. Bánság és Románia egyesülése után Perjámosban nagyjából ötezren laktak, ebből 450 román volt.
1992-ben a 6.572 lakosból 5.429 román, 598 cigány, 324 német és 157 magyar volt.
A templomot a római katolikus közösség számára építették, de a Perjámost alapító németek távozása után lecsökkent a katolikusok száma, e felekezetnek mára már csak a lakosság 7,3 százaléka tagja.
A Római Katolikus Püspökség
a Görög-katolikus Egyház kezelésébe adta a „Haulik”-templomot.
A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosságnak csak 1,29 százaléka görög-katolikus felekezetű. De a római katolikusoknak van egy másik templomuk is Perjámoson, melyet a XVIII. században építettek 1772-ben (Nepomuki Szent Jánosnak szentelték), így nem volt elég hívük két templomhoz. A „Haulik templomnak” Gheorghe Ardelean a papja.
A templom homlokzatán a háromszögbe foglalt figyelő szem látható, mindkét elem a három alakot öltő, mindent látó és mindent tudó Istent jelképezi.
A latin felirat Szűz Máriának, a templom oltalmazójának állít tiszteletet: „Védelmed alá sietünk mind, Istennek szent anyja.”
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
A magyar könnyűzene nagyágyúja is ott lesz a Sepsi OSK meccsén
A Szuperliga 11. fordulójában összecsapó Sepsi OSK–Dinamo labdarúgó-mérkőzésen Demjén Ferenc, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja is jelen lesz – szúrta ki a Sepsi Rádió.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
