Bizarr történetek lengik körül a templomot. Bár eleve már az bizarr, ahogy ma ott áll, eredeti kontextusa nélkül.
Temes megye egyik legérdekesebb épített műemléke kétségtelenül a Temesvártól 50 kilométerre lévő Perjámoson (Periam, Perjamosch) található templom.
Itt épült fel a zágrábi püspök (valójában érsek – a szerk.), Várallyai Haulik György, a Katolikus Egyház bíborosa nevét viselő monumentális templom. Építése csaknem 10 évig tartott, mert a munkálatok 1847-ben, kevéssel az 1848–1849-es magyar forradalom kitörése előtt kezdődtek. Az 1856-os felszentelésen Haulik püspök is részt vett. A templomra azért volt szükség, mert 1845-ben svábokat telepítettek Perjámosra.
A templom freskóit Josef Proksch festette élő modellekről: a község akkori személyiségeiről. A templom 38 méter hosszú és 39 méter széles, a szokványos tető helyett pedig egy fából készült tartószerkezeten nyugvó kupolája van! A kupola a második legnagyobb a bukaresti Román Athéneum 22 méter átmérőjű kupolája után.
A legenda szerint
ugyanis éppen az első ima közben vetette le magát a tetőről. Állítólag azért tette, mert az épület akusztikája nem volt a legjobb a templomban tartott orgonakoncertek számára.
A jelenlegi Perjámos déli részét Haulikfalvának nevezték, és 1900-ban 1.258 római katolikus (németek és magyarok), négy görög-katolikus, 28 ortodox és 17 református lakta.
Perjámosnak és Haulikfalvának 1910-ben 5.348 lakosa volt, ebből 4.309 német, 468 magyar és 287 román. Bánság és Románia egyesülése után Perjámosban nagyjából ötezren laktak, ebből 450 román volt.
1992-ben a 6.572 lakosból 5.429 román, 598 cigány, 324 német és 157 magyar volt.
A templomot a római katolikus közösség számára építették, de a Perjámost alapító németek távozása után lecsökkent a katolikusok száma, e felekezetnek mára már csak a lakosság 7,3 százaléka tagja.
A Római Katolikus Püspökség
A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosságnak csak 1,29 százaléka görög-katolikus felekezetű. De a római katolikusoknak van egy másik templomuk is Perjámoson, melyet a XVIII. században építettek 1772-ben (Nepomuki Szent Jánosnak szentelték), így nem volt elég hívük két templomhoz. A „Haulik templomnak” Gheorghe Ardelean a papja.
A templom homlokzatán a háromszögbe foglalt figyelő szem látható, mindkét elem a három alakot öltő, mindent látó és mindent tudó Istent jelképezi.
A latin felirat Szűz Máriának, a templom oltalmazójának állít tiszteletet: „Védelmed alá sietünk mind, Istennek szent anyja.”
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.