// 2026. november 9., hétfő // Tivadar

A perjámosi „Haulik”-templom titkai

// HIRDETÉS

Bizarr történetek lengik körül a templomot. Bár eleve már az bizarr, ahogy ma ott áll, eredeti kontextusa nélkül.

Temes megye egyik legérdekesebb épített műemléke kétségtelenül a Temesvártól 50 kilométerre lévő Perjámoson (Periam, Perjamosch) található templom.

Itt épült fel a zágrábi püspök (valójában érsek – a szerk.), Várallyai Haulik György, a Katolikus Egyház bíborosa nevét viselő monumentális templom. Építése csaknem 10 évig tartott, mert a munkálatok 1847-ben, kevéssel az 1848–1849-es magyar forradalom kitörése előtt kezdődtek. Az 1856-os felszentelésen Haulik püspök is részt vett. A templomra azért volt szükség, mert 1845-ben svábokat telepítettek Perjámosra.

A templom freskóit Josef Proksch festette élő modellekről: a község akkori személyiségeiről. A templom 38 méter hosszú és 39 méter széles, a szokványos tető helyett pedig egy fából készült tartószerkezeten nyugvó kupolája van! A kupola a második legnagyobb a bukaresti Román Athéneum 22 méter átmérőjű kupolája után.

A legenda szerint

a templom építésze bizarr módon lett öngyilkos,

ugyanis éppen az első ima közben vetette le magát a tetőről. Állítólag azért tette, mert az épület akusztikája nem volt a legjobb a templomban tartott orgonakoncertek számára.

A jelenlegi Perjámos déli részét Haulikfalvának nevezték, és 1900-ban 1.258 római katolikus (németek és magyarok), négy görög-katolikus, 28 ortodox és 17 református lakta.

Perjámosnak és Haulikfalvának 1910-ben 5.348 lakosa volt, ebből 4.309 német, 468 magyar és 287 román. Bánság és Románia egyesülése után Perjámosban nagyjából ötezren laktak, ebből 450 román volt.

1992-ben a 6.572 lakosból 5.429 román, 598 cigány, 324 német és 157 magyar volt.

A templomot a római katolikus közösség számára építették, de a Perjámost alapító németek távozása után lecsökkent a katolikusok száma, e felekezetnek mára már csak a lakosság 7,3 százaléka tagja.

A Római Katolikus Püspökség

a Görög-katolikus Egyház kezelésébe adta a „Haulik”-templomot.

A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosságnak csak 1,29 százaléka görög-katolikus felekezetű. De a római katolikusoknak van egy másik templomuk is Perjámoson, melyet a XVIII. században építettek 1772-ben (Nepomuki Szent Jánosnak szentelték), így nem volt elég hívük két templomhoz. A „Haulik templomnak” Gheorghe Ardelean a papja.

A templom homlokzatán a háromszögbe foglalt figyelő szem látható, mindkét elem a három alakot öltő, mindent látó és mindent tudó Istent jelképezi.

A latin felirat Szűz Máriának, a templom oltalmazójának állít tiszteletet: „Védelmed alá sietünk mind, Istennek szent anyja.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS