Magyarország jól tenné, ha befogadná a migránsokat

Megérné – ez a Magyar Tudományos Akadémia felkért kutatócsoportjának az álláspontja.
Hirdetés

 A Kettős Mérce blog foglalta ma össze az MTA egyik, a magyarorsági Belügyminisztérium által felkért kutatócsoportjának tudományos álláspontját a menekültkérdésről. Szerintük Magyarország jól járna, ha menekülteket, migránsokat telepítene le, mert nemcsak Nyugat-Európa országai küzdenek a társadalom elöregedésének hatásaival, hanem Magyarország is: az Economist elemzése szerint minden második magyar vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd.

Az MTA több intézetének bevonásával létrehozott, 27 kutatóból, többek közt közgazdászokból, jogászokból, és a munkaerőpiaccal foglalkozó szociológusokból álló csoport augusztus vége óta elemzi a migráció lehetséges hatásait. Úgy véli, a nem európai kultúrából érkezett migránsok képesek hatékonyan beilleszkedni a magyar társadalomba, pótolni a munkaerőhiányt, és a szociális rendszer befizetőivé, a magyar nyugdíjasok eltartóivá válni. Már csak azért is, 
 

mert most is ezt teszik:

a nem európai fejlődő országokból érkező migránsok „munkapiaci teljesítménye és demográfiai hatása jóval kedvezőbb a többi csoportnál.” A legutóbbi népszámláláskor a népesség körében 13%-os volt a munkanélküliség, az észak-afrikai bevándorlók körében azonban csak 8, a szíriai, iraki is iráni migránsok közt 3-5%, míg a dél-kelet ázsiaiak körében mindössze 2%. 
 
Összecseng ezzel, hogy míg a teljes lakosságnak csak 8%-a dolgozik vállalkozóként, addig az itt élő közel-keletiek és észak-afrikaiak 16%-a, a dél-kelet ázsiaiaknak pedig a negyede. Kedvezőtlen kép csak a Pakisztánból és Afganisztánból érkezőkről rajzolódott ki, utóbbiak esetében a munkanélküliség a 20%-ot is elérte.
 

Meg kell dolgozni a migráns munkaerőért

A kutatók szerint szükség lenne letelepedési ösztönzőkre és egy olyan intézmény- és támogatási rendszerre, amely képes a Magyarországon maradni akaró menekültek akár nagyobb csoportjának fogadására. Mégpedig azzal, hogy a nyelvoktatás és szakképzés rendszerét ésszerű mértékű megélhetési támogatásokkal egészíti ki azok számára, akiktől megalapozottan várható a sikeres beilleszkedés.
 
Világosan látszik ugyanis, hogy a magyar munkapiac kínálati problémáit a korábbi években még enyhítő források (például a magyar nyelvű munkaerő beáramlása a környező országokból) kezdenek elapadni. Ezért indokolt tekintetbe venni minden lehetséges külföldi munkaerő-forrást, figyelembe véve, hogy az eddigi tapasztalatok szerint igen alacsony azoknak a száma, akik a bevándorlók közül Magyarországon akarnak letelepedni. A 2010-2015 közötti időszakban számos példa volt arra, hogy a magyar integrációs támogatások kedvezményezettjei néhány éven belül nyugatra költöztek.
 
Hosszabb összefoglaló itt, egy friss tanulmány 85 oldala pedig itt olvasható.

Hirdetés