// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A migránsoknak nem akaródzik Romániába jönni

// HIRDETÉS

Hiába a kvóta, szívesebben maradnak Olaszországban vagy Görögországban. Erőszakkal pedig nem cipelik ide őket.

A kötelező befogadási kvóták legfőbb ellenfelei a jelek szerint nem a berzenkedő közép-kelet-európai államok, hanem maguk a menedékkérők. Mihăiță Calimente, a román Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint ugyanis nem fognak a közeljövőben Romániába érkezni azok a migránsok, akiket Bukarestnek Olaszországtól kellene átvennie, mert nem lehet őket erőszakkal áttelepíteni.

A román hatóságok korábban azt közölték, hogy november végére várják a romániai táborokba az első 300 menedékkérőt, akiket a kötelező uniós kvóták alapján vesznek át más uniós országoktól. Calimente szerint Olaszországban 

megpróbálták azonosítani a migránsokat, de nem jártak sikerrel, 

mert ott szabadon mozoghatnak. Úgy vélte: nem is lesznek egyhamar menedékkérők, akik a schengeni övezethez tartozó Görögország vagy Olaszország helyett Romániát választanák. Mindez persze nem akkora újdonság, mióta azok a bizonyos afgán migránsok elsírták magukat, amikor megtudták, hogy Romániába tévedtek, Magyarország helyett.

 

A parlamenti bizottság kedden meghallgatta Mihai-Răzvan Ungureanunak, a SIE igazgatójának tájékoztatását a migránsválságról, ezt követően pedig a bizottság elnöke úgy nyilatkozott: nem lehet a migráció csökkenésére számítani, de az áradat egyelőre elkerüli Romániát, mert amíg nyitva vannak a migránsok előtt a megszokott útvonalak,

 

semmilyen csábítást nem jelent számukra Románia.  

Hozzátette: a kedvezőtlenre forduló időjárás ellenére továbbra is sokan indulnak útnak, mert attól tartanak, hogy Németország is lezárja határait, és nem fogad több bevándorlót.

 

Az esetleges terrorfenyegetettséggel kapcsolatban Calimente közölte: Romániában jelenleg nem számítanak merényletekre, nem emelték a terrorelhárítás készültségi szintjét. A lehetséges öt fokozat közül a második, „elővigyázatos” szint van érvényben. Azért azt még megjegyezte, hogy nem bátorítják a származási országokban a migránsokat arra, hogy Romániába jöjjenek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS