Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentéstevője, Philip Alston professzor 10 napos romániai látogatása végén rámutatott arra, hogy...
… a bukaresti hatóságok „tagadásban vannak”, amikor a mélyszegénységről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról van szó.
A jelentéstevő fő kijelentései:
Számomra kiváltságos alkalom ma itt lenni. Ismertetni fogom egy 2016 júniusában megjelenő jelentés előzetes megállapításait.
A Colectiv klub tragédiája után nehéz időszak köszönt Romániára.
A jelentéstevő a látogatása során számos gondot talált: diszkrimináció, korrupció, mélyszegénység, amelyek nagyon sokakat érintenek, elsősorban a romákat.
A közszolgáltatások terén Románia a rangsor végén szerepel.
Románia gazdag ország, ahol az utóbbi 25 évben óriási előrelépések történtek.
A gyermekek 34 százalékát érinti a szegénység, falun pedig még súlyosabb a helyzet.
A jelentéstevő kitért az otthonokban elhelyezett sérült gyermekek helyzetére is. E gyermekek 40 százaléka a szegénység miatt van otthonban.
Joggal feltételezhető lenne, hogy Románia a pénzhiány miatt nem tudja megoldani a szegénység gondját. De pénz van. Ezért az a tény, hogy nem szánnak pénzt a szegénység felszámolására, holott az állam behajtja az adókat, inkább politikai döntést tükröz. Az adócsalás elterjedt dolog, a korrupció pedig nagyfokú. És még azokban az esetekben is, amikor fellépnek a korrupció ellen, az összegek csak kis részét kobozzák el. Ennek van jó oldala is:
jegyezte meg ironikusan a jelentéstevő.
Romák: „bűnözők, akik nem akarnak dolgozni, cigányok” – ezekkel a sztereotípiákkal még a közigazgatási hivatalosságok körében is találkozott.
Igaz, hogy a romáknál magasabb a munkanélküliség aránya, igaz, hogy szegényebbek és a gyermekek könnyebben kimaradnak az iskolából, de nem azért, mert nem akarnak dolgozni – ez a DISZKRIMINÁCIÓ, az ELSZIGETELÉS hatása. Bár született egy országos stratégia a romákról, nincs politikai akarat a végrehajtására, egyik minisztérium sem foglalkozott ezzel, nem fordítanak pénzt a megvalósítására. A jelentéstevő a romák kényszer-áttelepítéséről is beszélt, mint amilyen a pataréti eset. „Megdöbbentettek azok a polgárok, akik azt mondták a romáknak, hogy
sokkolt a mélységes cinizmus, a hatóságok pedig semmit sem tettek.”
A sérült személyekről: A sérült személyekkel való bánásmód terén egyik országnak sincs pozitív múltja. Nehéz folyamat az intézményesítettség lebontása (a kórház, elfekvő típusú intézmények felváltása otthonos, családi jellegű elhelyezésre – a szerk.). Meglátogattam egy sérült elméjűeknek fenntartott központot, itt soha senkinek nem javult az állapota, és soha senkit nem rehabilitáltak. Megkérdeztem az igazgatót, hogy az emberek meghalni jönnek-e ide, és ő igennel válaszolt.
Az állam a szegényekkel bánik a legrosszabbul. Meglátogattam a 10-es számú rendőrőrsöt és elbeszélgettem a MAI (Belügyminisztérium – a szerk.) több hivatalosságával, akik azt mondták, hogy meg akarják szüntetni a visszaéléseket, de meg kell állapítani, hogy az, ahogy dolgoznak, a visszaéléseket segíti elő.
A jelentéstevő bírálta a visszaéléseket elkövető rendőrök elleni feljelentés eljárását, melyet nehézkesnek tartott.
Több mint 3.000 panasz történt a rendőrség visszaélései miatt, ebből 40 került bíróság elé és 4 esetben született elmarasztaló ítélet.
A CNCD (Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szerk.) „jó munkát végez”,
míg az Országos Romaügynökség (ANR) semmilyen eredményt nem tud felmutatni.
Az ENSZ szegénységgel kapcsolatos ügyekért és emberi jogokért felelős különleges jelentéstevője 10 napos látogatáson járt Romániában, ahol felmérte a román kormány által a szegénység felszámolása terén végzett tevékenységet, valamint a hatóságok részvételét az emberi jogok tiszteletben tartásában. Philip Alston a romániai romák, a sérült személyek és a gyermekek, a társadalom legsebezhetőbb csoportjainak helyzetét vizsgálta.
Alston professzor kemény előzetes megállapításai az amerikai Külügyminisztérium jelentésében is megjelentek.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
Lehűlésre és csapadékra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Előrejelzése szerint az ország nagy részén csapadék várható, Erdélyben vegyes formában: eső, havas eső, később pedig havazás valószínű.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?