Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentéstevője, Philip Alston professzor 10 napos romániai látogatása végén rámutatott arra, hogy...
… a bukaresti hatóságok „tagadásban vannak”, amikor a mélyszegénységről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról van szó.
A jelentéstevő fő kijelentései:
Számomra kiváltságos alkalom ma itt lenni. Ismertetni fogom egy 2016 júniusában megjelenő jelentés előzetes megállapításait.
A Colectiv klub tragédiája után nehéz időszak köszönt Romániára.
A jelentéstevő a látogatása során számos gondot talált: diszkrimináció, korrupció, mélyszegénység, amelyek nagyon sokakat érintenek, elsősorban a romákat.
A közszolgáltatások terén Románia a rangsor végén szerepel.
Románia gazdag ország, ahol az utóbbi 25 évben óriási előrelépések történtek.
A gyermekek 34 százalékát érinti a szegénység, falun pedig még súlyosabb a helyzet.
A jelentéstevő kitért az otthonokban elhelyezett sérült gyermekek helyzetére is. E gyermekek 40 százaléka a szegénység miatt van otthonban.
Joggal feltételezhető lenne, hogy Románia a pénzhiány miatt nem tudja megoldani a szegénység gondját. De pénz van. Ezért az a tény, hogy nem szánnak pénzt a szegénység felszámolására, holott az állam behajtja az adókat, inkább politikai döntést tükröz. Az adócsalás elterjedt dolog, a korrupció pedig nagyfokú. És még azokban az esetekben is, amikor fellépnek a korrupció ellen, az összegek csak kis részét kobozzák el. Ennek van jó oldala is:
jegyezte meg ironikusan a jelentéstevő.
Romák: „bűnözők, akik nem akarnak dolgozni, cigányok” – ezekkel a sztereotípiákkal még a közigazgatási hivatalosságok körében is találkozott.
Igaz, hogy a romáknál magasabb a munkanélküliség aránya, igaz, hogy szegényebbek és a gyermekek könnyebben kimaradnak az iskolából, de nem azért, mert nem akarnak dolgozni – ez a DISZKRIMINÁCIÓ, az ELSZIGETELÉS hatása. Bár született egy országos stratégia a romákról, nincs politikai akarat a végrehajtására, egyik minisztérium sem foglalkozott ezzel, nem fordítanak pénzt a megvalósítására. A jelentéstevő a romák kényszer-áttelepítéséről is beszélt, mint amilyen a pataréti eset. „Megdöbbentettek azok a polgárok, akik azt mondták a romáknak, hogy
sokkolt a mélységes cinizmus, a hatóságok pedig semmit sem tettek.”
A sérült személyekről: A sérült személyekkel való bánásmód terén egyik országnak sincs pozitív múltja. Nehéz folyamat az intézményesítettség lebontása (a kórház, elfekvő típusú intézmények felváltása otthonos, családi jellegű elhelyezésre – a szerk.). Meglátogattam egy sérült elméjűeknek fenntartott központot, itt soha senkinek nem javult az állapota, és soha senkit nem rehabilitáltak. Megkérdeztem az igazgatót, hogy az emberek meghalni jönnek-e ide, és ő igennel válaszolt.
Az állam a szegényekkel bánik a legrosszabbul. Meglátogattam a 10-es számú rendőrőrsöt és elbeszélgettem a MAI (Belügyminisztérium – a szerk.) több hivatalosságával, akik azt mondták, hogy meg akarják szüntetni a visszaéléseket, de meg kell állapítani, hogy az, ahogy dolgoznak, a visszaéléseket segíti elő.
A jelentéstevő bírálta a visszaéléseket elkövető rendőrök elleni feljelentés eljárását, melyet nehézkesnek tartott.
Több mint 3.000 panasz történt a rendőrség visszaélései miatt, ebből 40 került bíróság elé és 4 esetben született elmarasztaló ítélet.
A CNCD (Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szerk.) „jó munkát végez”,
míg az Országos Romaügynökség (ANR) semmilyen eredményt nem tud felmutatni.
Az ENSZ szegénységgel kapcsolatos ügyekért és emberi jogokért felelős különleges jelentéstevője 10 napos látogatáson járt Romániában, ahol felmérte a román kormány által a szegénység felszámolása terén végzett tevékenységet, valamint a hatóságok részvételét az emberi jogok tiszteletben tartásában. Philip Alston a romániai romák, a sérült személyek és a gyermekek, a társadalom legsebezhetőbb csoportjainak helyzetét vizsgálta.
Alston professzor kemény előzetes megállapításai az amerikai Külügyminisztérium jelentésében is megjelentek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket.
George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.