// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Országomat egy borért!

// HIRDETÉS

Nem fogják elhinni, mi okozott diplomáciai konfliktust Franciaország és Irán között. Államfői szintű találkozó marad el – pár palack nedű miatt.

Most, hogy Románia megbízott miniszterelnökének egy francia borszakértő hölgy a felesége, megakadt a szemünk ezen az aprócska, de annál izgalmasabb híren. Aki járt már Franciaországban, tudja, hogy a franciák nem bírják elképzelni az ebédet egy pohár bor nélkül – és ennek a haladó hagyománynak a fenntartását akár diplomáciai konfliktus fejében is vállalják.

A muszlimokról viszont köztudott, hogy nem a bor a kedvenc italuk. Mi történik tehát, ha a francia és az iráni elnök munkaebédel? A józan paraszti ész azt mondaná, hogy az egyikük borozik, a másikuk nem – de ez nem ilyen egyszerű. François Hollande és Haszan Róháni jövő kedden találkozott volna Párizsban egy szolid munkaebéd keretében, de sajtóértesülések szerint a tervezett munkaebédet az iráni fél lemondta, miután a francia protokollnak megfelelően az ebéden a legjobb francia borokból szolgáltak volna fel, pedig az iszlám tiltja az alkoholfogyasztást.

Teherán azt kérte az Elysée-palota protokollosaitól, hogy egyáltalán ne legyen bor az asztalon. Az úr azonban a pokolban is úr: Franciaország a köztársasági hagyományokra hivatkozva elképzelhetetlennek tartja a kérés teljesítését. Azért nem tudnak eleget tenni az iráni kérésnek, magyarázták a franciák, mert az Elysée-palotában rendezett minden hivatalos ceremónián felszolgálnak francia borokat, akkor is, ha muzulmán vallásúak a vendégek. A borból természetesen nem kötelező inni.

Ettől még az iráni elnök elutazik Párizsba, de a gasztronómiának nem a francia kollégával együtt fognak hódolni. A borprobléma mellett eltörpülni látszik, hogy mellékesen olyan kérdésekről készül tárgyalni a két fél, mint a szíriai helyzet, az iráni nukleáris program és a terrorizmus elleni fellépés.

A franciáknak egyébként nem először gyűlik meg a bajuk az irániakkal borfronton: 1999-ben Mohammed Hatami akkori elnök elhalasztotta a látogatását ugyanezen probléma miatt.

Bon appétit!

Fotó: Charles Platiau/AP/SIPA
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS