Kolozsváriak, örüljetek! Kikérik a véleményetek

Engedjétek be a kérdezőbiztosokat, ha megmondanátok a magatokét az RMDSZ-nek és az RMDSZ-ről.
Hirdetés

Ezen a héten indult az RMDSZ nagyvárosi konzultációja Kolozsváron – tudtuk meg ma Csoma Botond megyei és Horváth Anna városi RMDSZ-elnök közös sajtótájékoztatóján. Remekül időzítették, mert ugyan az RMDSZ fél éve hirdette meg az újratervezést, de most csaptak magasra a megújulás iránti vágy és remény közhangulati hullámai a tüntetésekkel és a kormányfő leváltásával. Jól tudják, hogy a legnagyobb tartalékaik városi környezetben vannak, mondta Csoma Botond, a konzultációval a nagyvárosi, RMDSZ-től eltávolodott magyarokat szeretnék megszólítani.

Vagyis a következő négy héten 40 önkéntes rója Kolozsvár utcáit, és igyekszik otthon találni azokat, akik a választói névjegyzékben magyar néven szerepelnek. 8000 háztartást igyekeznek felkeresni a kérdőívekkel, és mintegy 25 ezer kolozsvári magyar véleményét megtudni 
 
  • egyrészt magáról az RMDSZ-ről, a városi szervezetről, hogy az kössön-e és milyen választási vagy választás utáni szövetséget a helyi önkormányzatban, 
  • a kettős állampolgárságról, arról, hogy az illető kolozsvári polgár tervez-e munkát vállalni vagy kitelepedni Magyarországra, 
  • hogyan látja a választó a munkahelyek, oktatás, infrastruktúra helyzetét,
  • milyen iskolába íratná be a gyermekét,
  • milyen konkrét elvárásai vannak az RMDSZ önkormányzati képviselőivel szemben.
 
Akihez a harmadik hét végéig sem jutottak el a kérdezőbiztosok, de mindenképp ki szeretné tölteni a kérdőívet, annak Horváth Anna azt tanácsolja, hívja fel a városi vagy a megyei szervezet titkárságát, és a megegyezett időpontban nyisson ajtót, mert az önkéntesek mindenképp felkeresik.
 
Ilyen városi konzultációt az RMDSZ 37 településen rendez. A kolozsvári kérdőíveket év végéig szeretnék feldolgozni, az eredményeket pedig a jövő év elején közlik.
 
Horváth Anna eleve úgy vállalta el a több mint egy hónapja alakult városi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségét, hogy a szervezet újraépíti és megerősíti kötelékeit a heterogén, a városon belül szétszóródva, az RMDSZ-től pedig elidegenedetten élő kolozsvári magyar közösséggel – ismételte el ma is. Ennek csak egyik eszköze a kérdőíves konzultáció, illetve a már bevett csatornák (audienciák, betelefonálós rádióműsorok az önkormányzati képviselőkkel) működtetése.
 

Átszabják az RMDSZ városi körzeteit is

– jelentette be Horváth Anna – úgy, hogy még szorosabbá tegyék a lakosok és önkormányzati képviselőik kapcsolatát. Az eddigi 13 körzet helyett 24-et hoznak létre, hogy kisebb, de kompaktabb magyar közösségek jöjjenek létre, ahol koncentráltabban merülnek fel az adott körzetben lakók igényei, és élő kapcsolatot tud kialakítani velük a szervezet. 
 
Ilyen kapcsolat hiányában nem tudják hitelesen képviselni az önkormányzatban a kolozsvári magyarok érdekeit – hangsúlyozta az alpolgármester, miközben ő azt az érzést szeretné erősíteni bennük, hogy az önkormányzati munka értük van, az ő napi problémáikra keresik a megoldást.
 
A körzetek módosítását a jövő péntekre meghirdetett választmányi gyűlés elé terjesztik majd, akárcsak az új elnökségi struktúrát: Horváth Anna egy ügyvezető elnöki és három alelnöki tisztségre tesz majd javaslatot. Az új körzetek kialakítása pedig maga után vonja a körzeti vezetők megválasztását.
 

A szakértőket pedig tanácsadóként vonják be

a szervezeti munkába és a döntések előkészítésébe: az alapszabályzat könnyen lehetővé teszi tanácsadó testületek felállítását a döntéshozó testületek mellé úgy városi, mint megyei szinten. Horváth Anna elmondta, két ilyen testületet szeretnének:
 

♦ az egyik az oktatás, egyház, civil szféra területén szolgálna helyi agytrösztként: magyar iskolák igazgatóit, aligazgatóit, egyházak oktatási felelőseit kérték fel együttműködésre, illetve olyan, szociális téren működő civil szervezeteket, amelyek bentlakásokat vagy afterschool programokat működtetnek; 

♦ a másik a gazdasági és kulturális szférát szeretné tömörítené közös testületbe, hogy egymásra találjanak a gazdasági és a kulturális élet szereplői.

 
Ezeknek a szakértőknek, szervezeteknek nemcsak a becsatornázható erőforrásaikra és szakértelmükre, hanem az igényeikre is kíváncsi a helyi RMDSZ, hogy helyi szinten milyen segítségre lenne szükségük a magyar közösség intézményhálózatának fenntartása érdekében. 
 
A városi oktatási testület első tanácskozását november 27-én tartják az érintettekkel és az erdélyi magyarok beiskolázási szándékait korábban is vizsgáló szociológusokkal. Egy ilyen testület már az iskolakveszelyben.ro honlap adatbázisából is tud következtetéseket levonni, fontos döntéseket hozni, néhol pedig csak minimális erőfeszítést kell tenni, hogy ne omoljon össze egy-egy oktatási intézmény – illusztrálta Horváth Anna, hogyan képzeli el ezeknek a testületeknek a működését.
 
Csoma Botond és Horváth Anna | Fotó: Szabó Tünde
 
Keresik a hiteles személyeket és potenciális önkormányzati képviselőket Kolozs megye más településein is, az elmúlt időszakban 3500 km-t utaztak a terepfelmérés szándékával, számolt be Csoma Botond, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A kisebb településeken is tisztújításokat tartottak, és elbeszélgettek olyan emberekkel, akik nem feltétlenül aktívak az RMDSZ-ben, de érdekli őket a szervezet munkája – mondta Csoma, aki hasznosnak tartja az ilyen emberektől kapott kritikákat.
 
November 15. után még egyszer bejárják a megyét, konkrét tervekről szeretnének beszélgetni azokkal, akik az indulást fontolgatják a jövő évi önkormányzati választásokon. Csoma Botond elmondta, a megye mindegyik RMDSZ-szervezetében nyomatékosította: a jelöltállítás egyetlen kritériuma a hitelesség kell, hogy legyen, csak olyanokat szabad önkormányzati tisztségre jelölni, akiben a helyi közösség megbízik.
Hirdetés