// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem kelt el Faludy Kossuth-díja

// HIRDETÉS

Leginkább félsikernek minősíthető a költő személyes hagyatékából rendezett árverés.

A Faludy-hagyatékból 113 tétel került kalapács alá – köztük a költő kiadatlan erotikus és más témájú versei, levelek, személyes tárgyak, valamint köteteinek autográf javításokkal ellátott szerzői példányai –, nagy részük kikiáltási áron, vételi megbízással talált gazdára a budapesti Pintér Aukciósházban tartott árverésen. Faludy 1,5 millió forintért kínált Kossuth-díja mellett eladatlan maradt több kitüntetése is, köztük a doktori címről szóló oklevele, és a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje.

A költő bordó bögréjének az ára ötezer forintról 12 ezer forintra emelkedett, kedvenc sakk-készletének az árát, amelyet 40 ezer forinttól kínáltak az érdeklődőknek, végül 70 ezer forintnál ütötték le. Élénk licitemelkedés mellett talált gazdára kanadai bevándorlási azonosító kártyája, amely 42 ezer forintért kelt, kikiáltási ára 10 ezer forint volt. A Kass János által készített, Fejek című sorozat egyik darabja kikiáltási árának majdnem a duplájáért, 70 ezer forintért cserélt gazdát. Faludy szamovárját 42 ezer forintért, kézzel készített nyakláncát 17 ezer forintért vették meg. A költő kék sétaesernyőjéért kikiáltási árának dupláját, 20 ezer forintot fizettek.

Faludy Fanny, a költő özvegye az árverés után az MTI-nek elmondta, hogy elégedett az aukció eredményével. Korábban pedig arról beszélt, hogy az aukción befolyó összeget a Faludy-hagyaték egyben tartására fordítja majd.

 

Az árverésen jelen levő média – így a Mandiner és a 444.hu – tudósítása szerint azonban az esemény kissé lehangolóra sikerült. A liciten pár tucatnyian jelentek meg, és a legértékesebb tárgyak nem találtak gazdára.

 

Mint arról beszámoltunk, Faludy Fanni, a költő özvegye azért döntött a személyes hagyaték elárverezése mellett, hogy létrehozhassa férje emlékszobáját. Egy ideig ugyan próbálkozott, hogy állami támogatás nélkül megpróbáljon kialakítani egy emlékhelyet, de ez nem jött össze. 

 

Fotók: Pintér Aukciósház honlapja

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS