// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az elrabolt újságírók váltságdíjának ellopásával vádolják a volt államfőt

// HIRDETÉS

Vadim bosszúja a síron túlról is utoléri Băsescut?

Három, Irakból tudósító román újságíró 2005-ös elrablása ügyében indul ügyészségi vizsgálat Traian Băsescu volt államfő ellen, miután a bukaresti 5. kerületi bíróság pénteken jóváhagyta a vádhatóság ez irányú kérését.

A volt államfőt a nemrég elhunyt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt alapítója jelentette fel hat éve, azt állítván, hogy az államfő és Vasile Blaga akkori belügyminiszter elsikkasztott 4 millió dollárt a feltételezett – ám hivatalosan soha meg nem erősített –

12 millió dolláros váltságdíjból, amelyet az állam a feljelentő szerint kifizetett a túszok kiszabadításáért.

2005 tavaszán két hónapon keresztül az Irakban elrabolt újságírók és iraki kísérőjük sorsáért aggódott Románia: a túszejtők az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban közzétett videóüzeneteikben a román csapatok Irakból való kivonását követelték, és a túszok megölésével fenyegetőztek. A túszokat végül ismeretlen körülmények között szabadon engedték, de az ügy részleteit a hatóságok titkosították.

Utóbb a közvetítőként fellépő Omar Hayssam Romániában letelepedett szíriai üzletembert és a túszok iraki kísérőjét vonták felelősségre – húsz, illetve tíz év szabadságvesztésre ítélve őket terrorizmusért –, mivel állítólag ők szervezték meg a túszdrámát.

Időközben mindkét szökésben lévő elítéltet Romániába hozták, hogy letöltsék büntetésüket.

A Digi 24 hírtelevízió szerint a három éve ejtett ügyet csak azért akarja újranyitni az ügyészség, mert Băsescunak elnöki mandátuma idején mentelmi joga volt, és esetében nem tudták jogszerűen lezárni az aktát.

A volt államfő ezzel szembe sértetten, de határozottan utasította vissza a vádakat. Úgy vélekdett, hogy egy politikai játszma áldozata, mely az ügyészek alacsony morális szintjéről tanúskodik. Ugyanakkor nehezményezte, hogy

a főügyész meg sem vizsgálta a vád megalapozottságát.

Băsescu az ügy újranyitása kapcsán azt is mondta, nem fedheti fel a nyilvánosság előtt a történet részleteit, és a – hírszerző szolgálatok által elrendelt – titkosítását sem állt jogában feloldani. Megjegyezte: számára és Románia számára is megalázó, hogy az ország (volt) államfőjét sikkasztással vádolják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS