A péntekre virradóra véget ért uniós csúcstalálkozón olyan döntések születtek, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió külső határainak biztosításához – mondta a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón a megbeszéléseken elnöklő Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy óvatos optimizmussal tud csak nyilatkozni.
Tusk elmondta, hogy döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató „integrált határellenőrzés” létrehozásáról.
„Az elsődleges feladatunk az, hogy megvédjük az európai közösséget, és szavatoljuk a közbiztonságot” – húzta alá, hangsúlyozva, hogy humánus és hatékony megoldást kell találni, máskülönben „mások” embertelen, nacionalista, nem európai megoldást fognak találni.
A korábbi lengyel kormányfő kifejtette, hogy a közös határellenőrző testületnek joga lesz ahhoz, hogy saját hatáskörben kezdeményezze és végrehajtsa azok hazajuttatását, akik nem jogosultak menekültstátusra, valamint „proaktívabb” módon vegyen részt a határok védelmében. Tusk tudatta, hogy a tagállamok több száz fővel erősíthetik meg a Frontex és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) állományát, hogy a „forró pontoknak (hotspot)” számító területeket biztosítsák. Mindezt Tusk nagyon fontos eredménynek nevezte.
Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság által Törökországgal tető alá hozott megállapodás-tervezetet is megemlítette. Mint mondta: az erőfeszítések mindvégig arra irányultak, hogy a Törökországon keresztül érkező migrációs folyamot meg lehessen állítani. Ebből a szempontból jelentős lépésnek nevezte a kialakulóban lévő egyezséget. Megismételte ugyanakkor, hogy az Ankarával kötendő megállapodásnak akkor van értelme, ha hatékonyan megállítja a beáramlást.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tudatta: a megállapodás két célt szolgál; egyrészt, hogy azok a menekültek, akik már Törökországban vannak, maradjanak is ott, valamint, hogy akik Törökországon keresztül indulnának Európa felé, azok ezt ne tehessék meg. Az alku értelmében az EU felgyorsítaná a vízumliberalizáció folyamatát, de Juncker világossá tette, hogy ez nem jelenti az alapvető feltételek lazítását; a bizottság jövő tavasszal értékeli majd Törökország teljesítményét.
Nincs elég pénz
Juncker arra is kitért, hogy 2,3 milliárd euró hiányzik abból az összegből, amelyet a tagállamok különféle formában a migrációs válság kezelésére felajánlottak, de egyelőre nem fizettek be. Tudatta, hogy a miniszteri tanács luxemburgi elnökségét arra kéri az Európai Tanács, hogy ezt a problémát a következő hetekben orvosolja. Újságírói kérdésre Juncker azt is közölte, hogy nem volt nehéz erről meggyőzni a tagállamokat, miután emlékeztette őket korábban tett ígéreteikre.
„Nem ülhetünk le úgy tárgyalni Vallettában afrikai partnereinkkel, hogy nem tudjuk felmutatni a megígért pénzt” – hangoztatta Juncker.
Angela Merkel német kancellár a péntekre virradóra befejeződött csúcstalálkozót követően megerősítette: hárommilliárd eurós nagyságrendű támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását
Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országok álláspontját, amely szerint az unió nem kezeli jól a válságot.
Orbán: féleredményt értünk el
Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök újságíróknak távozóban a pénteken virradóra véget ért csúcstalálkozóról.
A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és „itt sikert lehet majd elérni” – vélekedett.
Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. A magyar javaslat mindig is az volt, hogy „menjünk le közösen délre”, és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is – emlékeztetett.
Közölte: ezt nem tudták elérni, „továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”.
Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.