Sok jó magyar és román filmet (is) láthat a közönség a marosvásárhelyi nemzetközi rövidfilmfesztiválon.
Többszörösen díjazott magyar és román játékfilmeket is vetítenek a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon - közölték csütörtökön a szervezők. A november 4. és 8. között zajló fesztivál közönsége láthatja például Radu Jude Aferim! című filmjét, amelyet Románia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó 2016-os Oscar-díjra jelölt. A film a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve díjat is megkapta az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A programban szerepel Tudor Giurgiu román rendező Miért éppen én? (De ce eu?) című filmje is, amely egy fiatal, idealista ügyész történetét dolgozza fel, aki 2000-ben egy korrupt főügyész esetét vizsgálja, majd tisztázatlan körülmények között életét veszti, állítólag öngyilkos lesz.
A magyar filmek közül a közönség láthatja egyebek mellett Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotását, amelyet Portugália, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Brazília, Amerika és Szerbia rangos fesztiváljain vetítettek és több nemzetközi díjat kapott. A közönség megnézheti Mundruczó Kornél Fehér Isten című nagyjátékfilmjét is, amely a cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programjának fődíját nyerte meg 2014-ben.
A szervezők a fiatalabbakra is gondoltak, így levetítik Pejó Róbert Mancs című filmjét, amely a hétvégén elnyerte a chemnitzi Kölyökfesztivál Európai Gyermekfilm-díját. A szervezők szeptember végén közölték, hogy az előválogatás során 51 rövidfilm került be az Alter-Native versenyprogramjába, ezek közül a legtöbb (hét) Magyarországról.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.