Sok jó magyar és román filmet (is) láthat a közönség a marosvásárhelyi nemzetközi rövidfilmfesztiválon.
Többszörösen díjazott magyar és román játékfilmeket is vetítenek a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon - közölték csütörtökön a szervezők. A november 4. és 8. között zajló fesztivál közönsége láthatja például Radu Jude Aferim! című filmjét, amelyet Románia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó 2016-os Oscar-díjra jelölt. A film a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve díjat is megkapta az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A programban szerepel Tudor Giurgiu román rendező Miért éppen én? (De ce eu?) című filmje is, amely egy fiatal, idealista ügyész történetét dolgozza fel, aki 2000-ben egy korrupt főügyész esetét vizsgálja, majd tisztázatlan körülmények között életét veszti, állítólag öngyilkos lesz.
A magyar filmek közül a közönség láthatja egyebek mellett Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotását, amelyet Portugália, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Brazília, Amerika és Szerbia rangos fesztiváljain vetítettek és több nemzetközi díjat kapott. A közönség megnézheti Mundruczó Kornél Fehér Isten című nagyjátékfilmjét is, amely a cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programjának fődíját nyerte meg 2014-ben.
A szervezők a fiatalabbakra is gondoltak, így levetítik Pejó Róbert Mancs című filmjét, amely a hétvégén elnyerte a chemnitzi Kölyökfesztivál Európai Gyermekfilm-díját. A szervezők szeptember végén közölték, hogy az előválogatás során 51 rövidfilm került be az Alter-Native versenyprogramjába, ezek közül a legtöbb (hét) Magyarországról.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.