// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Szegény Bogdan Diaconunak nem hagyják, hogy gyalázza a magyarokat

// HIRDETÉS

Pedig megírta, hogy az RMDSZ a magyarok által meggyilkolt románok sírjánál fejet hajtva ünnepelné a Magyar Nyelv Napját. Alább elolvashatják.

Alig néhány perccel azután, hogy az Adevărul honlapján megjelent a bejegyzésem, e kiadvány szerkesztősége nemcsak arról döntött, hogy törli az RMDSZ-ről szóló cikket, de az eddigi – természetesen önkéntes – együttműködésemet is felbontotta az újsággal, ami abból állt, hogy alkalmanként publicisztikát tettem közzé az oldalukon. Vajon miért és kit ijesztett meg egy RMDSZ-ről szóló vezércikk? Íme a cenzúrázott szöveg (miközben az RMDSZ ott terpeszkedik az Adevărul oldalain: 

Ma emlékezünk meg a majszini vérengzés 71. évfordulójáról, amikor az Erdélyből visszavonuló magyar horthysta csapatok bosszúból egy egész falut lemészároltak (így! a szerző nem pontos, ugyanis: „1944. október 14-én délután a Visó völgyében visszavonuló magyar katonák az előzetesen kiürített falu Borsa felőli végében, két deportált zsidó család faházában 31, főként mezőségi román munkaszolgálatost végeztek ki [ketten túlélték a kivégzést], majd éjjel felgyújtották a települést.” Forrás: Wikipédia – E-RS). Alig egy nappal korábban, vagyis tegnap, 246 képviselő az RMDSZ javaslatára megszavazta a Magyar Nyelv Napjának bevezetését. Romániában egyetlen módon lehet megünnepelni a Magyar Nyelv Napját: 

az erdélyi magyar elnyomás áldozatairól megemlékezve. 

Az RMDSZ a politikai osztály árulására, valamint a PSD és a PNL jövőbeni szövetségkötési óhajára alapozva a románok történelméből teljes mértékben csúfot űzve viszi keresztül a Parlamenten a törvényeit. Az erdélyi románok elnyomásának kivégzésekkel, kínzásokkal és az elődjeink kiirtására irányuló szándékkal teli korszakát semmisítik meg azért a néhány szavazatért, amelyet az RMDSZ tudna biztosítani a jövőbeni parlamenti kombinációkban.

 

Más korszakokban, az ilyen, összefoglaló kifejezéssel 

árulásnak nevezett dolgokért halálbüntetés járt. 

Az Egységes Románia Párt (PRU) címerében szereplő III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepes) korában a halál áldásnak számított az árulók számára, mert még mielőtt a Fennvaló ítélkezhetett felettük, a büntetés sokkal fájdalmasabb volt a halálnál. Napjainkban a haza- és nemzetárulás a mindennapok része, tisztségekkel, pénzzel és lehetséges kormánytagságokkal jutalmazzák.

 

Az ilyenfajta önpusztítás vezeti ki a történelemből Romániát, és ez zajlik folyamatosan az utóbbi 25 évben. Ez történik gazdasági, társadalmi, politikai szinten, és mindennek a tetejében saját történelmünk szintjén is. És ugyanúgy, ahogy a románok tulajdonviszonyai is módosulnak, abban az értelemben, hogy már semmi sem az övék a saját országukban, miért ne módosítanák a múltjukat is, ugyanabban az értelemben, hogy a történelem már másoké, 

a románok pedig újra jobbágyokká válnak az ősi földjükön, 

és idegen nyelvek és kultúrák előtt kell meghajolniuk. Amelyek nem a román nyelv és a román kultúra mellett akarnak helyet maguknak, hanem az egész helyet akarják. Ha nem hiszik, menjenek el a magyar politikusok által ellenőrzött településekre és győződjenek meg arról, hogy a multikulturalizmus és a többnyelvűség automatikusan a románizmus eltűnését jelenti. De hiszen ez volt a cél…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS