// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Ambiciózus kulturális stratégiát fogadtak el Szentgyörgyön

// HIRDETÉS

A székely város nagyon szeretne Európa kulturális fővárosa lenni 2021-ben.

Elkészült Sepsiszentgyörgy kulturális stratégiája a 2016–2021-es időszakra, a dokumentumot rendkívüli ülésén fogadta el szombaton a helyi tanács, amikor azt is bejelentették, hogy október 10-i dátummal postázták a művelődési minisztériumnak a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatot is.

„Történelmi pillanatot élünk meg, hiszen egy olyan pályázatot nyújtottunk be, amelyre a város életében még nem volt precedens” – hangsúlyozta az ülés kezdetén Antal Árpád. A városvezető elmondta, büszke arra a székelyföldi összefogásra, mely által nagyon sok embert és intézményt sikerült mozgósítani az Identitás címet viselő, „hiteles és őszinte” pályázat elkészítésére.

A pályázat összköltségvetése 37 millió euró, és az európai uniós, illetve a román kormány által biztosítandó források mellett a magyar miniszterelnökség is szándéknyilatkozatban fejezte ki, hogy abban az esetben, ha Sepsiszentgyörgy elnyeri a címet, további támogatást nyújt.

A város kulturális stratégiáját, illetve a pályázatot Veres-Nagy Tímea kulturális menedzser ismertette, megjegyezve. Beszámolójában rámutatott, a város kulturális stratégiája hat prioritási tengelyre épül: infrastrukturális, humánerőforrás- és kulturálisörökség fejlesztés, ezek népszerűsítése; kultúra és gazdaság; a kultúra szerepe a társadalomban, az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázása és lebonyolítása.

A tervek között szerepel egy új székház építése az Erdélyi Művészeti Központ számára, a sepsiszentgyörgyi bábszínház önállósítása, illetve a munkaerő 30 százalékos bővítése a kulturális intézményekben. A művészeti projekteket négy nagy célkitűzés köré csoportosítják: iCare (törődés, egyéni és közösségi identitások megértése), iJoin (együttműködés, csatlakozás), iBuild (építkezés) és iSee (megértés, szembenézés, önértékelés). Az identitás kérdéskörének megközelítési módjai is rendező elvként jelennek meg: város és vidék; kisebbség és többség; népi mesterség és nyersanyag; ember és környezete.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS