// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ambiciózus kulturális stratégiát fogadtak el Szentgyörgyön

// HIRDETÉS

A székely város nagyon szeretne Európa kulturális fővárosa lenni 2021-ben.

Elkészült Sepsiszentgyörgy kulturális stratégiája a 2016–2021-es időszakra, a dokumentumot rendkívüli ülésén fogadta el szombaton a helyi tanács, amikor azt is bejelentették, hogy október 10-i dátummal postázták a művelődési minisztériumnak a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatot is.

„Történelmi pillanatot élünk meg, hiszen egy olyan pályázatot nyújtottunk be, amelyre a város életében még nem volt precedens” – hangsúlyozta az ülés kezdetén Antal Árpád. A városvezető elmondta, büszke arra a székelyföldi összefogásra, mely által nagyon sok embert és intézményt sikerült mozgósítani az Identitás címet viselő, „hiteles és őszinte” pályázat elkészítésére.

A pályázat összköltségvetése 37 millió euró, és az európai uniós, illetve a román kormány által biztosítandó források mellett a magyar miniszterelnökség is szándéknyilatkozatban fejezte ki, hogy abban az esetben, ha Sepsiszentgyörgy elnyeri a címet, további támogatást nyújt.

A város kulturális stratégiáját, illetve a pályázatot Veres-Nagy Tímea kulturális menedzser ismertette, megjegyezve. Beszámolójában rámutatott, a város kulturális stratégiája hat prioritási tengelyre épül: infrastrukturális, humánerőforrás- és kulturálisörökség fejlesztés, ezek népszerűsítése; kultúra és gazdaság; a kultúra szerepe a társadalomban, az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázása és lebonyolítása.

A tervek között szerepel egy új székház építése az Erdélyi Művészeti Központ számára, a sepsiszentgyörgyi bábszínház önállósítása, illetve a munkaerő 30 százalékos bővítése a kulturális intézményekben. A művészeti projekteket négy nagy célkitűzés köré csoportosítják: iCare (törődés, egyéni és közösségi identitások megértése), iJoin (együttműködés, csatlakozás), iBuild (építkezés) és iSee (megértés, szembenézés, önértékelés). Az identitás kérdéskörének megközelítési módjai is rendező elvként jelennek meg: város és vidék; kisebbség és többség; népi mesterség és nyersanyag; ember és környezete.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS