Az Erdélyi Pálinka Lovagrend alakuló ülését tartják szombaton a Marosvásárhely közelében levő marosugrai (Ogra) Haller kastélyban. Domokos István, a lovagrend egyik alapítója az MTI-nek elmondta, hogy egyesületi formában már bejegyezték az erdélyi lovagrendet. A szombati ceremónián a kilenc alapítót ütik pálinkalovaggá egy sajátos szertartás keretében. Hozzátette, a lovagrend nyitott marad mindazok számára, akik Erdélyben foglalkoznak pálinkafőzéssel, -forgalmazással. A ceremóniára azonban a többi pálinka lovagrend képviselői mellett
olyan tisztségviselőket is meghívtak, akik tehetnek az erdélyi pálinkakultúra fejlesztéséért.
„A magyarországi, felvidéki és vajdasági után épp ideje volt, hogy megalakuljon az Erdélyi Pálinka Lovagrend is” – jelentette ki Domokos István. Ezt az alapító azért tartotta fontosnak, mert – mint megjegyezte – Székelyföldön a pálinka számít nemzeti italnak, sem a bor-, sem a sörkészítésnek nincsen hagyománya. A lovagrendnek szerinte az erdélyi pálinkafőzés a hagyományait kell képviselnie, és meg kell keresnie a pálinka helyét a következő évtizedekre.
Domokos István azt nevezte az erdélyi pálinkafőzők legnagyobb gondjának, hogy pálinka néven csak a Magyarországon és Ausztria négy keleti megyéjében készített párlat forgalmazható az Európai Unióban.
Romániában a „pălincă” megnevezés használható.
„A Gyurcsány-kormány annak idején úgy védett le egy terméknevet, hogy azzal nekünk Székelyföldön az anyanyelvünket korlátozza” – nyilatkozta az MTI-nek Dezső Tibor sepsiszentgyörgyi pálinkafőző, az alakuló lovagrend szakmai vezetője. Hozzátette, székelyföldi magyar állampolgárként a világkupa-nyertes termékeinek a címkéjén csak a gyümölcs nevét írhatja magyarul, a pálinka megnevezést kénytelen románul használni.