// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Autósztrádát követelnek a bihari vállalkozók

// HIRDETÉS

Mert jelenleg a turizmus és a közúti fuvarozás is kárát látja a bukaresti tökéletlenkedésnek.

Lemondásra szólította fel kedden az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezetőségét a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége, mert még mindig nem készült el az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti 60 kilométeres szakasza, és a munkálatok a többi szakaszon is szünetelnek.

Tiltakozásukat a Romániai Munkáltatók Országos Szövetsége (UNPR) is támogatja. A felszólítást napokon belül eljuttatják a miniszterelnöknek és a közlekedési minisztériumnak, kérve, hogy ha a CNADNR vezetői önszántukból nem mondanak le, akkor váltsák le őket, helyükre pedig nevezzenek ki tenni akaró embereket.

A vállalkozók ugyanakkor vegyes bizottság létrehozását is javasolják a képviselőik, a CNADNR és a szállítási minisztérium részvételével, mert – mint mondták –, nem a pénz hiányzik az autópálya elkészítéséhez, hanem az ész.

Mindezt a vállalkozói szövetség vezetői az autópálya Hegyközcsatár és Szalárd közötti nyomvonalán tartott sajtótájékoztatójukon tárták nyilvánosság elé kedden. Ott, ahol évek óta a két községet összekötő út feletti felüljárónak kellene lennie, most egy romhalmaz áll.

Mint Vitályos Barna, Csatár polgármester elmondta, a két községet összekötő út aszfaltozásával is leálltak, hiszen a nehézgépek tönkretennék a munka eredményét, ugyanakkor az út fontos lenne Csatár községnek, mivel az onnan hét kilométerre lévő Szalárdól gyorsan kiérnének hozzájuk a tűzoltók vagy a mentők.

A félbemaradt felüljárónál egyébként 2014 szeptemberében kellett volna folytatni a munkát. Az útszakaszt 2016 végére kellett volna befejezni, de ott egy kapavágás sem történt. Contantin Jurcă, a szövetség első alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy már egy 50-70 kilométeres szakasz elkészítése is sokat jelentene a turizmusban és a szállításban egyaránt a vállalkozók számára. Ezt megerősítette később Gheroge Silaghi, a Rozoti fuvarozó cég képviselője, aki elmondta, az észak-erdélyi autópálya megépítésével a jelenleg 10-12 óra helyett 6-7 óra alatt tudnák megtenni például a Nagyvárad–Bukarest távot.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS