Néhány fejben már pislákol a fény. Hogy a mioritikus drukkerek mélysötétjével mit lehet kezdeni, gőzünk nincs. Interjú Mircea Tomával, az ActiveWatch elnökével.
A szólásszabadság közéleti érvényesüléséért küzdő emberjogi szervezet, az ActiveWatch elnöke, Mircea Toma arra reagált, hogy a Hargita és Kovászna megyékben zajló mérkőzéseken el szokták énekelni Székelyföld himnuszát. Az utóbbi napokban a Gazeta Sporturilor című sportnapilap szállt rá a témára, a múlt héten több – inkább hangulatkeltő – cikkben ekézte a székelyföldi szokást.
Riporter: Toma úr, mi a véleménye arról, hogy Románia területén Székelyföld himnuszát éneklik?
Mircea Toma: Az én, a mi szemszögünkből nézve, a himnusz eléneklése törvényes, abban az értelemben, hogy
Volt is erről egy vitám az egyik kollégámmal, és minden egyes esetet külön kell elemezni. Ha ők egy saját kulturális történelemmel rendelkező közösség kulturális identitásának kifejezéseként éneklik, akkor ez a gesztus nekik szól. De ha ezt valaki az ott jelenlévő románoknak szánt sértésként értelmezi, a gond sokkal inkább a románokkal van!
Miért?
![]() |
| Mircea Toma |
Mert a magyar nem feltétlenül azért beszél magyarul, hogy megsértsen téged!
Ön szerint nem normális dolog, ha a teremben jelenlévő románok kifütyülik ezt a himnuszt?
Akármelyik magyar népdalra, akármelyik magyar, vagy székely identitást kifejező énekre rá lehet sütni, hogy sérti a románokat és ezért a román furkósbottal pofán csaphatja a magyart, de ez nem jelenti azt, hogy rendben lenne.
és fujjolással meg kifütyüléssel reagálok a himnuszukra, ahogy az a kosárlabda mérkőzéseken is történt, akkor a magyarok cigányoknak neveznek minket és kihajítanak bennünket a teremből. Tehát nem reagálunk normálisan!
Ezért aztán mindenféle gondok támadnak.
Nyilvánvalóan! Mindenféle gondok támadnak, amióta csak a magyarok Románia területén vannak. És még ha ki is alakulnak ilyenek, tárgyalnunk kell róluk és féken kell tartanunk azokat. Sokat tanultam a székelyekről, akiket a múltban összetévesztettem a magyarokkal. Elmondhatom, hogy a himnuszukban van egy versszak, melyben arra panaszkodnak, hogy a magyar népek nem mindig álltak a pártjukon (Nem világos, hogy mire uta a beszélől, ugyanis ha az „Ameddig élünk Magyar ajkú népek/Megtörni lelkünk nem lehet soha./Szülessünk bárhol, világ bármely pontján,/Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.” részre, akkor ennek a vélelmezettel pont ellentétes értelme van! – a szerk.). Néha egymás ellen harcolnak. Maga a himnusz nem egy másik ország politikai jelképe, mert itt egy kulturális entitásról van szó. Rendben, azt hiszem, ennek a himnusznak más konnotációja van, sokkal inkább egy hivatalos ének.
Gondjuk lehet azoknak a kluboknak, vagy szövetségeknek, melyek tiltják ennek a himnusznak az eléneklését?
a CNCD-nek (Országos Diszkriminációellenes Tanács) pedig azonnal fel kell lépnie. Mert ez egy diszkriminatív gesztus! A himnusz eléneklésében önmagában nincs semmi rossz. Sok csapatnak van saját himnusza, a pályára lépő csapatoknak is van himnuszuk. Vagy mondjuk úgy, énekük. Az ének szövegében semmi olyasmi sem szerepel, hogy „gyerünk, öljünk románokat”!
Vagyis ez az énekük az új-zélandi hakához hasonló?
Igaza van, azt hiszem, hogy bátorításról van szó. Van hasonlóság! Én inkább abból szeretnék kiindulni, hogy ezt az éneket azért éneklik, mert az övék és nem azért, mert Románia ellen akarnak valamit csinálni. Nem a románok ellen vannak, és nem akarnak nekik rosszat tenni. Ha a himnusz után megtapsolom őket, akkor nem fognak többé lecigányozni és gyalázni engem.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Százezer eurós kártérítést kapnak annak a marosvásárhelyi háznak a tulajdonosai, amit kisajátítottak és hamarosan lebontanak. A kövesdombi lakótelepen levő ingatlan akadályozza két utca összekötését, ezért kénytelenek eltüntetni a föld színéről.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.