// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Meccseken székely himnuszt énekelni márpedig törvényes! (INTERJÚ)

// HIRDETÉS

Néhány fejben már pislákol a fény. Hogy a mioritikus drukkerek mélysötétjével mit lehet kezdeni, gőzünk nincs. Interjú Mircea Tomával, az ActiveWatch elnökével.

A szólásszabadság közéleti érvényesüléséért küzdő emberjogi szervezet, az ActiveWatch elnöke, Mircea Toma arra reagált, hogy a Hargita és Kovászna megyékben zajló mérkőzéseken el szokták énekelni Székelyföld himnuszát. Az utóbbi napokban a Gazeta Sporturilor című sportnapilap szállt rá a témára, a múlt héten több – inkább hangulatkeltő – cikkben ekézte a székelyföldi szokást.

Riporter: Toma úr, mi a véleménye arról, hogy Románia területén Székelyföld himnuszát éneklik?

Mircea Toma: Az én, a mi szemszögünkből nézve, a himnusz eléneklése törvényes, abban az értelemben, hogy

semmilyen törvény nem tiltja.

Volt is erről egy vitám az egyik kollégámmal, és minden egyes esetet külön kell elemezni. Ha ők egy saját kulturális történelemmel rendelkező közösség kulturális identitásának kifejezéseként éneklik, akkor ez a gesztus nekik szól. De ha ezt valaki az ott jelenlévő románoknak szánt sértésként értelmezi, a gond sokkal inkább a románokkal van!

Miért?

Mircea Toma

Mert a magyar nem feltétlenül azért beszél magyarul, hogy megsértsen téged!

Ön szerint nem normális dolog, ha a teremben jelenlévő románok kifütyülik ezt a himnuszt?

Akármelyik magyar népdalra, akármelyik magyar, vagy székely identitást kifejező énekre rá lehet sütni, hogy sérti a románokat és ezért a román furkósbottal pofán csaphatja a magyart, de ez nem jelenti azt, hogy rendben lenne.

Ha a székelyeket idegen testnek tekintem

és fujjolással meg kifütyüléssel reagálok a himnuszukra, ahogy az a kosárlabda mérkőzéseken is történt, akkor a magyarok cigányoknak neveznek minket és kihajítanak bennünket a teremből. Tehát nem reagálunk normálisan!

Ezért aztán mindenféle gondok támadnak.

Nyilvánvalóan! Mindenféle gondok támadnak, amióta csak a magyarok Románia területén vannak. És még ha ki is alakulnak ilyenek, tárgyalnunk kell róluk és féken kell tartanunk azokat. Sokat tanultam a székelyekről, akiket a múltban összetévesztettem a magyarokkal. Elmondhatom, hogy a himnuszukban van egy versszak, melyben arra panaszkodnak, hogy a magyar népek nem mindig álltak a pártjukon (Nem világos, hogy mire uta a beszélől, ugyanis ha az „Ameddig élünk Magyar ajkú népek/Megtörni lelkünk nem lehet soha./Szülessünk bárhol, világ bármely pontján,/Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.” részre, akkor ennek a vélelmezettel pont ellentétes értelme van! – a szerk.). Néha egymás ellen harcolnak. Maga a himnusz nem egy másik ország politikai jelképe, mert itt egy kulturális entitásról van szó. Rendben, azt hiszem, ennek a himnusznak más konnotációja van, sokkal inkább egy hivatalos ének.

Gondjuk lehet azoknak a kluboknak, vagy szövetségeknek, melyek tiltják ennek a himnusznak az eléneklését?

Törvénysértő dolog megakadályozni Székelyföld himnuszának lejátszását,

a CNCD-nek (Országos Diszkriminációellenes Tanács) pedig azonnal fel kell lépnie. Mert ez egy diszkriminatív gesztus! A himnusz eléneklésében önmagában nincs semmi rossz. Sok csapatnak van saját himnusza, a pályára lépő csapatoknak is van himnuszuk. Vagy mondjuk úgy, énekük. Az ének szövegében semmi olyasmi sem szerepel, hogy „gyerünk, öljünk románokat”!

Vagyis ez az énekük az új-zélandi hakához hasonló?

Igaza van, azt hiszem, hogy bátorításról van szó. Van hasonlóság! Én inkább abból szeretnék kiindulni, hogy ezt az éneket azért éneklik, mert az övék és nem azért, mert Románia ellen akarnak valamit csinálni. Nem a románok ellen vannak, és nem akarnak nekik rosszat tenni. Ha a himnusz után megtapsolom őket, akkor nem fognak többé lecigányozni és gyalázni engem.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS