Néhány fejben már pislákol a fény. Hogy a mioritikus drukkerek mélysötétjével mit lehet kezdeni, gőzünk nincs. Interjú Mircea Tomával, az ActiveWatch elnökével.
A szólásszabadság közéleti érvényesüléséért küzdő emberjogi szervezet, az ActiveWatch elnöke, Mircea Toma arra reagált, hogy a Hargita és Kovászna megyékben zajló mérkőzéseken el szokták énekelni Székelyföld himnuszát. Az utóbbi napokban a Gazeta Sporturilor című sportnapilap szállt rá a témára, a múlt héten több – inkább hangulatkeltő – cikkben ekézte a székelyföldi szokást.
Riporter: Toma úr, mi a véleménye arról, hogy Románia területén Székelyföld himnuszát éneklik?
Mircea Toma: Az én, a mi szemszögünkből nézve, a himnusz eléneklése törvényes, abban az értelemben, hogy
Volt is erről egy vitám az egyik kollégámmal, és minden egyes esetet külön kell elemezni. Ha ők egy saját kulturális történelemmel rendelkező közösség kulturális identitásának kifejezéseként éneklik, akkor ez a gesztus nekik szól. De ha ezt valaki az ott jelenlévő románoknak szánt sértésként értelmezi, a gond sokkal inkább a románokkal van!
Miért?
![]() |
| Mircea Toma |
Mert a magyar nem feltétlenül azért beszél magyarul, hogy megsértsen téged!
Ön szerint nem normális dolog, ha a teremben jelenlévő románok kifütyülik ezt a himnuszt?
Akármelyik magyar népdalra, akármelyik magyar, vagy székely identitást kifejező énekre rá lehet sütni, hogy sérti a románokat és ezért a román furkósbottal pofán csaphatja a magyart, de ez nem jelenti azt, hogy rendben lenne.
és fujjolással meg kifütyüléssel reagálok a himnuszukra, ahogy az a kosárlabda mérkőzéseken is történt, akkor a magyarok cigányoknak neveznek minket és kihajítanak bennünket a teremből. Tehát nem reagálunk normálisan!
Ezért aztán mindenféle gondok támadnak.
Nyilvánvalóan! Mindenféle gondok támadnak, amióta csak a magyarok Románia területén vannak. És még ha ki is alakulnak ilyenek, tárgyalnunk kell róluk és féken kell tartanunk azokat. Sokat tanultam a székelyekről, akiket a múltban összetévesztettem a magyarokkal. Elmondhatom, hogy a himnuszukban van egy versszak, melyben arra panaszkodnak, hogy a magyar népek nem mindig álltak a pártjukon (Nem világos, hogy mire uta a beszélől, ugyanis ha az „Ameddig élünk Magyar ajkú népek/Megtörni lelkünk nem lehet soha./Szülessünk bárhol, világ bármely pontján,/Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.” részre, akkor ennek a vélelmezettel pont ellentétes értelme van! – a szerk.). Néha egymás ellen harcolnak. Maga a himnusz nem egy másik ország politikai jelképe, mert itt egy kulturális entitásról van szó. Rendben, azt hiszem, ennek a himnusznak más konnotációja van, sokkal inkább egy hivatalos ének.
Gondjuk lehet azoknak a kluboknak, vagy szövetségeknek, melyek tiltják ennek a himnusznak az eléneklését?
a CNCD-nek (Országos Diszkriminációellenes Tanács) pedig azonnal fel kell lépnie. Mert ez egy diszkriminatív gesztus! A himnusz eléneklésében önmagában nincs semmi rossz. Sok csapatnak van saját himnusza, a pályára lépő csapatoknak is van himnuszuk. Vagy mondjuk úgy, énekük. Az ének szövegében semmi olyasmi sem szerepel, hogy „gyerünk, öljünk románokat”!
Vagyis ez az énekük az új-zélandi hakához hasonló?
Igaza van, azt hiszem, hogy bátorításról van szó. Van hasonlóság! Én inkább abból szeretnék kiindulni, hogy ezt az éneket azért éneklik, mert az övék és nem azért, mert Románia ellen akarnak valamit csinálni. Nem a románok ellen vannak, és nem akarnak nekik rosszat tenni. Ha a himnusz után megtapsolom őket, akkor nem fognak többé lecigányozni és gyalázni engem.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.