// 2026. október 14., szerda // Helén

Gerillásodnak a nyelvi jogokért küzdő civilek – Marosvásárhelyen is

// HIRDETÉS

Névtelen küzdelembe kezdtek a civilek a marosvásárhelyi nyelvi pluralizmusért. Interjú a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport tagjaival.

Kérem, hogy ismertessék a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport megalakulásának körülményeit!

Gerillacsoportunk a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport megszűnése után alakult, melyet 2014 májusában alapította a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A csoport tagjai civilek, aktivisták, akiknek célja az volt, hogy a marosvásárhelyi egynyelvű, részlegesen kétnyelvű utcanévtáblákat a város vezetése, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal módosítsa, és a városban jelenjenek meg valódi kétnyelvű utcanévtáblák.

Számos civil érdekérvényesítési módszerrel dolgoztunk. Egyrészt egy figyelemfelkeltő és tudatosító jelleggel megfogalmazott online petíciót készítettünk, amelynek címzettjei az RMDSZ politikusai voltak, majd flashmobot szervezetünk. A városi tanácsüléseken csendes tüntetéssel tiltakoztunk több mint egy éven át az egynyelvű utcanévtáblák ellen, lobbitevékenységet végeztünk, figyelemfelkeltő akciókat szerveztünk, stb.

Az utolsó nagy akciónk során – amelynek keretén belül több mint száz általunk készített és felszerelt kétnyelvű utcanévtáblát adományoztunk az erre igényt tartó városi lakosságnak, magánházak tulajdonosainak – a helyi rendőrség két aktivistánkat táblaszerelés közben igazoltatta, és fejenként 5 ezer lejes büntetést rótt ki rájuk, azért mert illegálisan „reklámtáblákat” helyeztek ki magánházak falaira, kerítéseire.

A két aktivista megbüntetése után egy kemény, jól szervezett rendőrségi razzia keretében zaklatták a marosvásárhelyi lakosokat. Ezt követően döntött úgy csoportunk, hogy gerillaakció formájában folytatja tevékenységét.

A civil aktivizmusnak miért éppen ezt a formáját választották?

A fenti események elemzése után ezt a formát tartottuk a leginkább hatékonynak. Ez a módszer is eredményes lehet, más civil aktivista módszerek ötvözésével még inkább. A városban a táblákon gyakran lehet román nyelven megfogalmazott matricákat látni, ilyenek például a „Basarabia este România” szövegű feliratok. Arra gondoltunk, hogy ha Bretfelean üldözi a kétnyelvűséget követelő matricázókat, akkor a román nyelvű öntapadók kiragasztóit is üldözni fogja…

Milyen rövid- és hosszútávú célokat tűzött ki a csoportosulás?

Elsődlegesen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét képviseljük, de valószínűleg kiterjesztjük majd akcióinkat azokra a kereskedelmi egységekre is, amelyeknek tulajdonosai magyarok, de csak román feliratokat jelenítenek meg. Ezen kívül azokra a közigazgatási egységekre is oda fogunk figyelni, amelyekben kötelező a kétnyelvűség, de csak románul kommunikálnak a lakossággal, esetenként akadályozzák a kétnyelvűséget.

Hány tagja van jelenleg? Mi árulható el a csoport tagjairól?

Erről nem beszélhetünk. Tagjaink száma változó, nem vagyunk sokan, egyelőre nem is szeretnénk túlzott nagy létszámban dolgozni. Maradjunk annyiban, hogy tíznél kevesebben vagyunk.

Milyen a kétnyelvűség pillanatnyi helyzete Marosvásárhelyen?

Bátran kijelenthető, hogy nem létezik marosvásárhelyi kétnyelvűség, a 215/ 2001- es közigazgatási törvényben megfogalmazott lehetőségek nem működnek, vagy csak részlegesen teljesülnek. Teljesen gazdátlan ez az ügy, a civil kezdeményezések nélkül sehol nem tartana a folyamat. A városban van egy ezen a téren aktív civil szervezet, de politikai akaratról nem igazán beszélhetünk.

Nincs kétnyelvűség a közigazgatásban mindamellett, hogy 25 évig Marosvásárhely számított az RMDSZ fellegvárának. A marosvásárhelyi magyar emberek szavazata által sokan lettek képviselők, szenátorok, miniszterek, sőt származik innen korábbi miniszterelnök-helyettes is, ennek ellenére elfeledett városnak tűnik.

A Főtér egy román város képét mutatja, az állami, úgynevezett dekoncentrált intézményekben sincs kétnyelvűség, nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák, az állami szolgáltatások is egynyelvűek, semmi sem jelzi azt, hogy itt él a legnagyobb romániai magyar közösség, mintegy 60 ezer ember.

Miért éppen most lendültek akcióba? 

Így hozta a helyzet. A kétnyelvűség miatt választottuk ezt az utat, de természetesen vannak Vásárhelyen más kétnyelvűséget célzó akciók, amelyekkel reméljük, hogy kiegészítjük majd egymást annak érdekében, hogy a városban valódi kétnyelvűség alakuljon ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Főtér

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon
Krónika

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon

Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel
Főtér

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel

Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS