// 2026. október 17., szombat // Hedvig

Gerillásodnak a nyelvi jogokért küzdő civilek – Marosvásárhelyen is

// HIRDETÉS

Névtelen küzdelembe kezdtek a civilek a marosvásárhelyi nyelvi pluralizmusért. Interjú a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport tagjaival.

Kérem, hogy ismertessék a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport megalakulásának körülményeit!

Gerillacsoportunk a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport megszűnése után alakult, melyet 2014 májusában alapította a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A csoport tagjai civilek, aktivisták, akiknek célja az volt, hogy a marosvásárhelyi egynyelvű, részlegesen kétnyelvű utcanévtáblákat a város vezetése, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal módosítsa, és a városban jelenjenek meg valódi kétnyelvű utcanévtáblák.

Számos civil érdekérvényesítési módszerrel dolgoztunk. Egyrészt egy figyelemfelkeltő és tudatosító jelleggel megfogalmazott online petíciót készítettünk, amelynek címzettjei az RMDSZ politikusai voltak, majd flashmobot szervezetünk. A városi tanácsüléseken csendes tüntetéssel tiltakoztunk több mint egy éven át az egynyelvű utcanévtáblák ellen, lobbitevékenységet végeztünk, figyelemfelkeltő akciókat szerveztünk, stb.

Az utolsó nagy akciónk során – amelynek keretén belül több mint száz általunk készített és felszerelt kétnyelvű utcanévtáblát adományoztunk az erre igényt tartó városi lakosságnak, magánházak tulajdonosainak – a helyi rendőrség két aktivistánkat táblaszerelés közben igazoltatta, és fejenként 5 ezer lejes büntetést rótt ki rájuk, azért mert illegálisan „reklámtáblákat” helyeztek ki magánházak falaira, kerítéseire.

A két aktivista megbüntetése után egy kemény, jól szervezett rendőrségi razzia keretében zaklatták a marosvásárhelyi lakosokat. Ezt követően döntött úgy csoportunk, hogy gerillaakció formájában folytatja tevékenységét.

A civil aktivizmusnak miért éppen ezt a formáját választották?

A fenti események elemzése után ezt a formát tartottuk a leginkább hatékonynak. Ez a módszer is eredményes lehet, más civil aktivista módszerek ötvözésével még inkább. A városban a táblákon gyakran lehet román nyelven megfogalmazott matricákat látni, ilyenek például a „Basarabia este România” szövegű feliratok. Arra gondoltunk, hogy ha Bretfelean üldözi a kétnyelvűséget követelő matricázókat, akkor a román nyelvű öntapadók kiragasztóit is üldözni fogja…

Milyen rövid- és hosszútávú célokat tűzött ki a csoportosulás?

Elsődlegesen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét képviseljük, de valószínűleg kiterjesztjük majd akcióinkat azokra a kereskedelmi egységekre is, amelyeknek tulajdonosai magyarok, de csak román feliratokat jelenítenek meg. Ezen kívül azokra a közigazgatási egységekre is oda fogunk figyelni, amelyekben kötelező a kétnyelvűség, de csak románul kommunikálnak a lakossággal, esetenként akadályozzák a kétnyelvűséget.

Hány tagja van jelenleg? Mi árulható el a csoport tagjairól?

Erről nem beszélhetünk. Tagjaink száma változó, nem vagyunk sokan, egyelőre nem is szeretnénk túlzott nagy létszámban dolgozni. Maradjunk annyiban, hogy tíznél kevesebben vagyunk.

Milyen a kétnyelvűség pillanatnyi helyzete Marosvásárhelyen?

Bátran kijelenthető, hogy nem létezik marosvásárhelyi kétnyelvűség, a 215/ 2001- es közigazgatási törvényben megfogalmazott lehetőségek nem működnek, vagy csak részlegesen teljesülnek. Teljesen gazdátlan ez az ügy, a civil kezdeményezések nélkül sehol nem tartana a folyamat. A városban van egy ezen a téren aktív civil szervezet, de politikai akaratról nem igazán beszélhetünk.

Nincs kétnyelvűség a közigazgatásban mindamellett, hogy 25 évig Marosvásárhely számított az RMDSZ fellegvárának. A marosvásárhelyi magyar emberek szavazata által sokan lettek képviselők, szenátorok, miniszterek, sőt származik innen korábbi miniszterelnök-helyettes is, ennek ellenére elfeledett városnak tűnik.

A Főtér egy román város képét mutatja, az állami, úgynevezett dekoncentrált intézményekben sincs kétnyelvűség, nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák, az állami szolgáltatások is egynyelvűek, semmi sem jelzi azt, hogy itt él a legnagyobb romániai magyar közösség, mintegy 60 ezer ember.

Miért éppen most lendültek akcióba? 

Így hozta a helyzet. A kétnyelvűség miatt választottuk ezt az utat, de természetesen vannak Vásárhelyen más kétnyelvűséget célzó akciók, amelyekkel reméljük, hogy kiegészítjük majd egymást annak érdekében, hogy a városban valódi kétnyelvűség alakuljon ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában
Székelyhon

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Székelyhon

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS