// 2026. április 8., szerda // Dénes

Gerillásodnak a nyelvi jogokért küzdő civilek – Marosvásárhelyen is

// HIRDETÉS

Névtelen küzdelembe kezdtek a civilek a marosvásárhelyi nyelvi pluralizmusért. Interjú a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport tagjaival.

Kérem, hogy ismertessék a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! gerillacsoport megalakulásának körülményeit!

Gerillacsoportunk a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! akciócsoport megszűnése után alakult, melyet 2014 májusában alapította a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A csoport tagjai civilek, aktivisták, akiknek célja az volt, hogy a marosvásárhelyi egynyelvű, részlegesen kétnyelvű utcanévtáblákat a város vezetése, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal módosítsa, és a városban jelenjenek meg valódi kétnyelvű utcanévtáblák.

Számos civil érdekérvényesítési módszerrel dolgoztunk. Egyrészt egy figyelemfelkeltő és tudatosító jelleggel megfogalmazott online petíciót készítettünk, amelynek címzettjei az RMDSZ politikusai voltak, majd flashmobot szervezetünk. A városi tanácsüléseken csendes tüntetéssel tiltakoztunk több mint egy éven át az egynyelvű utcanévtáblák ellen, lobbitevékenységet végeztünk, figyelemfelkeltő akciókat szerveztünk, stb.

Az utolsó nagy akciónk során – amelynek keretén belül több mint száz általunk készített és felszerelt kétnyelvű utcanévtáblát adományoztunk az erre igényt tartó városi lakosságnak, magánházak tulajdonosainak – a helyi rendőrség két aktivistánkat táblaszerelés közben igazoltatta, és fejenként 5 ezer lejes büntetést rótt ki rájuk, azért mert illegálisan „reklámtáblákat” helyeztek ki magánházak falaira, kerítéseire.

A két aktivista megbüntetése után egy kemény, jól szervezett rendőrségi razzia keretében zaklatták a marosvásárhelyi lakosokat. Ezt követően döntött úgy csoportunk, hogy gerillaakció formájában folytatja tevékenységét.

A civil aktivizmusnak miért éppen ezt a formáját választották?

A fenti események elemzése után ezt a formát tartottuk a leginkább hatékonynak. Ez a módszer is eredményes lehet, más civil aktivista módszerek ötvözésével még inkább. A városban a táblákon gyakran lehet román nyelven megfogalmazott matricákat látni, ilyenek például a „Basarabia este România” szövegű feliratok. Arra gondoltunk, hogy ha Bretfelean üldözi a kétnyelvűséget követelő matricázókat, akkor a román nyelvű öntapadók kiragasztóit is üldözni fogja…

Milyen rövid- és hosszútávú célokat tűzött ki a csoportosulás?

Elsődlegesen a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét képviseljük, de valószínűleg kiterjesztjük majd akcióinkat azokra a kereskedelmi egységekre is, amelyeknek tulajdonosai magyarok, de csak román feliratokat jelenítenek meg. Ezen kívül azokra a közigazgatási egységekre is oda fogunk figyelni, amelyekben kötelező a kétnyelvűség, de csak románul kommunikálnak a lakossággal, esetenként akadályozzák a kétnyelvűséget.

Hány tagja van jelenleg? Mi árulható el a csoport tagjairól?

Erről nem beszélhetünk. Tagjaink száma változó, nem vagyunk sokan, egyelőre nem is szeretnénk túlzott nagy létszámban dolgozni. Maradjunk annyiban, hogy tíznél kevesebben vagyunk.

Milyen a kétnyelvűség pillanatnyi helyzete Marosvásárhelyen?

Bátran kijelenthető, hogy nem létezik marosvásárhelyi kétnyelvűség, a 215/ 2001- es közigazgatási törvényben megfogalmazott lehetőségek nem működnek, vagy csak részlegesen teljesülnek. Teljesen gazdátlan ez az ügy, a civil kezdeményezések nélkül sehol nem tartana a folyamat. A városban van egy ezen a téren aktív civil szervezet, de politikai akaratról nem igazán beszélhetünk.

Nincs kétnyelvűség a közigazgatásban mindamellett, hogy 25 évig Marosvásárhely számított az RMDSZ fellegvárának. A marosvásárhelyi magyar emberek szavazata által sokan lettek képviselők, szenátorok, miniszterek, sőt származik innen korábbi miniszterelnök-helyettes is, ennek ellenére elfeledett városnak tűnik.

A Főtér egy román város képét mutatja, az állami, úgynevezett dekoncentrált intézményekben sincs kétnyelvűség, nincsenek kétnyelvű utcanévtáblák, az állami szolgáltatások is egynyelvűek, semmi sem jelzi azt, hogy itt él a legnagyobb romániai magyar közösség, mintegy 60 ezer ember.

Miért éppen most lendültek akcióba? 

Így hozta a helyzet. A kétnyelvűség miatt választottuk ezt az utat, de természetesen vannak Vásárhelyen más kétnyelvűséget célzó akciók, amelyekkel reméljük, hogy kiegészítjük majd egymást annak érdekében, hogy a városban valódi kétnyelvűség alakuljon ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Krónika

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán
Székelyhon

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Kedd éjféltől 36 banival lett olcsóbb a gázolaj a kormány által múlt pénteken elfogadott jövedékiadó-csökkentés következtében. A standard gázolaj literenkénti ára – töltőállomástól függően – 9,93 és 10,38 lej között alakul Székelyföldön.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS