// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Boc leállította a Szamos-part szétverését

// HIRDETÉS

Beszólt neki az építészek rendjének elnöke. Szerdán lehet közvitázni a Szamos-part rovására kiszélesítendő útról.

Nyílt levélben tiltakozott a kolozsvári Függetlenség útnak a Szamos rovására történő kiszélesítése ellen Șerban Țigănaș, a Romániai Építészek Rendjének elnöke, a civilek pedig petíciót és tüntetést hirdettek a Szamos parti zöldövezet leradírozása ellen.

Ezek hatására péntek délután Emil Boc polgármester leállíttatta a napok óta zajló munkálatokat, és közvitát hirdetett jövő szerdára: október 7-én 15 órától lehet véleményezni az elképzelést a polgármesteri hivatal Üvegtermében.

 

Șerban Țigănaș és a civilek főbb érvei akkor is érvényesek, ha a hivatal csak azért vágatná ki a fákat a magyar színháztól az Arénáig, hogy a plusz közlekedési sáv létrehozása után az egész partot beljebb tolja a Szamosba, és a parton új zöldövezetet hozzon létre hársfákkal és fűzfákkal. 

 

Ők ugyanis azért ellenzik az útszélesítést, mert 

  • az csak még több autót vonzana be a városközpontba, holott a cél az autóforgalom csökkentése, 
  • ráadásul pont egy rekreációs övezetben: a Sétatéri park és a Szamos között,
  • közel tíz évvel ezelőtti tervezése átláthatatlanul történt, nem vonták be a helyi lakosokat, és az ötlet mára meghaladottá vált;
  • az útszélesítés a Szamos és a zöldövezet rovására ellentmond a város azon szándékának, hogy „arccal a Szamos felé forduljon", ahogy ez kiderül a város fejlesztési stratégiájából, általános urbanisztikai tervéből és a Somes Delivery néven összefogott kulturális kísérletekből;
  • a kivágásra (majd esetleg helyettesítésre) ítélt fák és környezetük „érett" korúak, kár lenne őket árnyékot még nem adó, csenevészebb fákra cserélni.

A petíciót a fák kivágása ellen és az átláthatóbb döntéshozásért itt lehet alárni (eddig több mint hatszázan tették meg). Az ugyanezekért meghirdetett tüntetést pedig az Erzsébet gyaloghídnál tartják hétfő délután öt órától.

 

 

A képen a Somes Delivery fesztivál építette sétány, amit a munkálatok kezdetekor, pár napja elbontottak. Fotó: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS