Kicsinyes bosszú a MOGYE stiklijeit leleplező magyar professzor ellen

Strasbourgban leplezte le a magyarellenes üzelmeket – azóta is nyögi.
Hirdetés

Nem tudja megbocsátani Brassai Attila orvosprofesszornak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége, hogy 2011 őszén Strasbourgban beszámolt arról, hogy mi folyik a felsőoktatási intézményben a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása érdekében – véli Kincses Előd ügyvéd.

Az egyetem rektora egy feljelentésre hivatkozva büntette meg Brassai professzort azzal, hogy négy évig nem vezethet doktorátusokat, és nem tölthet be vezető tisztséget. A szóban forgó feljelentésben „önplágium” elkövetésével vádolták meg az orvosprofesszort, azaz azt kifogásolták, hogy angol nyelven, rangos külföldi folyóiratokban megjelent két dolgozatát lefordította magyarra és magyarországi szaklapokban közölte anélkül, hogy megjelölte volna azt, hogy ez az angol dolgozatának a fordítása.

Kincses szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a tanügyi törvény értelmében ezt az etikai vétséget az Országos Etikai Bizottságnak három hónap alatt kellett elbírálnia, miközben a döntés 11 hónapot váratott magára, és a rektor csak ezután, a 30 napos határidőt betartva szabta ki a büntetést.

„Mivel a munkatörvénykönyv határozottan rögzíti, hogy hat hónap után egyetlenegy dolgozót sem lehet megbüntetni a vétségéért, ezért a fő védekezésünk az volt, hogy megkésett a büntetés” – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette: vitatták azt is, hogy fennállna az önplágium, de mivel „a jogban kevés precíz dolog van”, a határidő túllépése egy ilyen precíz védekezési érvnek bizonyult.

A Maros megyei törvényszéken született elsőfokú döntés során elutasították kifogásukat.

Hirdetés

„Először megpróbálták eljátszani, hogy ez nem egy munkaviszály, hanem közigazgatási per, mert abban az esetben nem ütköztek volna bele a munkatörvénykönyv által előírt hat hónapba. Végül is végigjárva minden instanciát, sikerült elérnem, állapítsák meg, hogy munkajogi per” – ismertette a Brassait képviselő szakember.

Hétfőn volt a másodfokú tárgyalás, ahol elutasították a fellebbezést. Ezt Kincses etnikai szavazásnak nevezte, tudniillik a fellebbezést a törvény szerint két bírónak kell elbírálnia. Brassai ügyét egy magyar és egy román bírónő tárgyalta, akik nem tudtak dűlőre jutni, és akkor bevontak a tanácsba egy harmadik (román nemzetiségű) illetékest, és így született meg a döntés.
 

Hirdetés