Mivel a nemzetközi előírások kimondják, hogy egy ország atomerőmű-bővítési projektjetiről a környező országokban is közmeghallgatásokat kell szervezni, népes magyarországi delegáció jött el Nagyváradra, a bihari megyeházára, hogy ismertesse a nagyszabású beruházás részleteit, érdeklődő polgárokból viszont nagyon kevesen vettek részt ezen az eseményen.

Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa a közmeghallgatáson elmondta: a jelenleg működő paksi reaktorokat 1982–1987 között helyezték üzembe, és az új blokkok megépítésére azért van szükség, mert évente egy százalékos villamosenergiaigény-emelkedés tapasztalható, miközben a meglévő erőművek termelési kapacitása folyamatosan csökken. Ráadásul 2032–37 között a paksi erőmű most még működő négy blokkja leáll, és az így kieső energiát pótolni kell.

A kormánybiztos felidézte, hogy 2014-ben köttetett meg az államközi szerződés Oroszország és Magyarország között, melyet további szerződések követtek. Ezek értelmében

két, egyenként 1000–1200 megawatt teljesítményű blokk épül.

Oroszország vállalta, hogy tízmilliárd eurós hitelt biztosít a beruházás megvalósítására, a további kétmilliárd eurót pedig a magyar kormány fedezi.

Az építkezés 2018–2023 között fog zajlani, az új reaktor üzemideje hatvan év lesz. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az atomerőmű építés ellen az Európai Bizottság nem emelt kifogást, ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenleg ismert összes biztonsági technológiai megoldást beépítik az új létesítménybe, ugyanakkor a tervezésnél figyelembe vették a fukusimai atomerőmű katasztrófájának tapasztalatait is.

A kormánybiztos kijelentette, hogy az új létesítmény működtetésének egyetlen számottevő környezeti hatása a Duna hőmegterhelése lesz. A reaktort ugyanis a Duna vizével fogják hűteni.

„Fukusima-álló erőművet építünk fel!”

– szögezte le Aszódi Attila. A blokkokat például dupla falú hermetikus épülettel veszik körül. A létesítmény olyan magasságban épül, ahol a Duna vize semmiképp sem tudná elönteni. Az aktív biztonsági rendszerek meg vannak négyszerezve, illetve el vannak szigetelve egymástól annak érdekében, hogy amennyiben valamilyen baleset vagy üzemzavar lép fel, a négy közül egyszerre csak egy biztonsági rendszert érinthessen.

Az elhangzottak azonban nem győzték meg Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország Egyesület klíma- és energiakampány-felelősét, aki a prezentációt követő hozzászólások során tette szóvá kifogásait. Mint kifejtette, a Greenpeace elvből elutasítja az atomenergia használatát, a Paks II. projekttel szemben pedig konkrét kifogásai is vannak.

„Nem értjük, miért van szükség erre az atomerőműre, és ha egyáltalán szükség van rá, miért most van rá szükség. Mi úgy látjuk, hogy a megújuló energiaforrások használatával kiválthatjuk nem csak a tervezett új atomerőművet, hanem amikor eljön az ideje, a Magyarországon már működő Paks I. atomerőművet is. Elsősorban szél- és napenergiára, a hőellátás tekintetében pedig biomasszára és geotermikus energiára lehet alapozni” – fejtette ki Perger András.