A mioritikus haza követi a magyar példát! Csakhogy... Vigyázat: HATÁRSÉRTŐ HUMORVESZÉLY!
Kudarc hátán kudarc. Románia átvette a szomszédos országok módszerét, és kerítést épített a szerb határra. Ám a kerítés alig 3 órával később összedőlt. A tervek szerint az építménynek vasbeton alapokkal kellett volna rendelkeznie, továbbá magasabbnak kellett volna lennie, mint a Kínai Nagy Fal, csakhogy a munkálatok során ellopták a cementet. A kivitelező állítása szerint egy részeg polgár a hibás, aki megbotlott, ráesett a kerítésre, mire az összedőlt.
Más építési hibák is becsúsztak. Szögesdrót helyett cérnát használtak, mondván, hogy a drótra nem volt anyagi fedezet. A kerítés egyes részeihez használt gyékény sem felelt meg a szabványoknak, ugyanis túl nagy lyukak voltak rajta, melyeken gyakorlatilag bármi és bárki átfér. A kerítés egy jelentős szakasza lángba borult, miután egy gondatlan munkás eldobott egy égő cigarettát. A kerítés összesen 3 milliárd euróba került. Az eredeti szerződés 100 000 euró értékű volt, a többi pénzt kiegészítések útján szivárogtatták a projektbe.
„Az egyik nagy gondot az okozta, hogy amint felépítettük a kerítést, valakik teleragasztották Ștefan Bănică Jr. karácsonyi koncertjeinek plakátjaival, és a plakátok hatalmas súlya miatt a kerítés összedőlt”, magyarázza Geo Lemandroi építésvezető. Mivel a kerítés gyakorlatilag padlón van, úgy tűnik, jelen pillanatban Romániát csak lakóinak elszántsága és a szegénység védi a migránsok rohamától.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.