A mioritikus haza követi a magyar példát! Csakhogy... Vigyázat: HATÁRSÉRTŐ HUMORVESZÉLY!
Kudarc hátán kudarc. Románia átvette a szomszédos országok módszerét, és kerítést épített a szerb határra. Ám a kerítés alig 3 órával később összedőlt. A tervek szerint az építménynek vasbeton alapokkal kellett volna rendelkeznie, továbbá magasabbnak kellett volna lennie, mint a Kínai Nagy Fal, csakhogy a munkálatok során ellopták a cementet. A kivitelező állítása szerint egy részeg polgár a hibás, aki megbotlott, ráesett a kerítésre, mire az összedőlt.
Más építési hibák is becsúsztak. Szögesdrót helyett cérnát használtak, mondván, hogy a drótra nem volt anyagi fedezet. A kerítés egyes részeihez használt gyékény sem felelt meg a szabványoknak, ugyanis túl nagy lyukak voltak rajta, melyeken gyakorlatilag bármi és bárki átfér. A kerítés egy jelentős szakasza lángba borult, miután egy gondatlan munkás eldobott egy égő cigarettát. A kerítés összesen 3 milliárd euróba került. Az eredeti szerződés 100 000 euró értékű volt, a többi pénzt kiegészítések útján szivárogtatták a projektbe.
„Az egyik nagy gondot az okozta, hogy amint felépítettük a kerítést, valakik teleragasztották Ștefan Bănică Jr. karácsonyi koncertjeinek plakátjaival, és a plakátok hatalmas súlya miatt a kerítés összedőlt”, magyarázza Geo Lemandroi építésvezető. Mivel a kerítés gyakorlatilag padlón van, úgy tűnik, jelen pillanatban Romániát csak lakóinak elszántsága és a szegénység védi a migránsok rohamától.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.