// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

A migránsok veszélyeztetik egyes román migránsok „esélyeit”

// HIRDETÉS

Meredek szöveg, viszont valóban ez (is) a helyzet.

2015 szeptembere, a Galac (Galaţi) megyei Frumuşiţa település. A falu agorája. Lényegtelen etnikumú hölgyek (hogy tiszteletben tartsam a diszkriminációmentesség elvét) csoportja heves vitát folytat az árokparton.

„Hallottad, hékás? Annyira megtelt Nímetország arabokkal, hogy a mieink mán be sem férnek!”, ripakodik rá megmagyarázhatatlan módon egy alacsony, vékony nő egy másik alacsony, kövér nőre. Bocsánat a „kövér” szóért. „Átlagon felüli testsúlyú hölgyet” kívántam mondani.

„Haggyad a frászba, hékás! Mit érdekel minket, ki megy Nímetországba? Csókolja meg mind a s…gemet”, válaszol neki felpaprikázottan a duci hölgy, mintha éppen most tudná meg, hogy elvették a szociális segélyét és az EU-s élelmiszercsomagját.

„Hagynám is őket a francba, de azír nem íppen így van. Mer’ az enyím is, a tied is Nímetországban van. És haza fogják kergetni az arabok, hogy megszerezzík ők az összes jó helyet. Az enyím egy míter meg egy kevís, nem bír maj’ ezekkel a kítméteres és egy mázsánál is súlyosabb arabokkal”, magyaráz neki enyhén cinkos hangon a vézna.

„Csókolják meg a s…gemet!”, erősködik pszichedelikusan a túlsúlyos, akinek úgy tűnik, van egy kis mániája, ami mások és a saját hátsó fele kapcsolatát illeti.

„Csókolják! De inkább igyunk egy vodkát!”, békél meg a kórószerű hölgy, aki ezzel, legalábbis pillanatnyilag, véget vet a keleti háborús menekültekkel kapcsolatos európai politikáról szóló közvitának.

A másik „film” Európa tejben gazdag csöcséről szól

A menekültek európai válsága a román civil szervezetek képviselőinek szemszögéből nézve egyáltalán nem hasonlít a román migránsok jelentős része által átélt „filmhez”. És itt nem azokról a csodálatos migránsokról beszélek, akik – persze megfelelő fizetségért – keményen dolgozni mentek ki külföldre, hanem a TÖBBIEKRŐL: akik nem képesek, vagy nem akarják igazán odatenni magukat, mert inkább – mindenféle módon – lehúzzák a civilizált világot.

Akár tetszik, akár nem, el kell ismernünk, hogy Európa számára Románia a határokon átnyúló bűnözés fő forrása. Jelenleg nemzetként mi biztosítjuk a Nyugat-Európát ellepő tolvajok és koldusok zömét, akik mohón csüggnek a fejlett országok nagylelkű szociális szolgáltatásain. Nyilvánvaló, hogy a Keletről érkező menekültek többsége szintén e tejben gazdag csöcs után sóvárog.

Becsületesen, hamis egalitarista kirohanások nélkül el kell ismernünk, hogy az Európát néhány hónapja elárasztó hordák ideológiai/politikai/polgári szintje nagyjából valahol a béka segge alatt van.

Mi rejlik a háború előli menekülés ürügye mögött

Néhány kivételtől (becslésem szerint, a teljes létszám 8-10 százalékától) eltekintve, a menekültek nagy része (munkára pont jó „sihederek”) valójában nem a saját hazájukban zajló üldöztetések elől menekül (nos, kisapám, ha igazi hazafi vagy, akkor tegyél valamit, ne menekülj!), hanem jobb életre vágyik. Látszik ez nyugodt arcukból, jól táplált testükből és a belőlük sugárzó fenséges léhaságból.

Valójában a migráció egyik legrégibb formájának vagyunk a tanúi: a személyes komforton alapulónak. Ugyanez a mechanizmus változtatta a korai embereket vadászból földművessé, aztán a falusiakat városiakká, most pedig a szegény államok népességét készül szociális segélyezettek óriási tömegévé változtatni a civilizált világban.

De különben nem nagyon van mit csodálkozni azon, hogy a szíriaiak és az afgánok feladják a szegény, 100 eurót sem elérő (munkából szerzett!) átlagjövedelmet nyújtó életet, ha azt remélhetik, hogy egy civilizált világban néhány száz eurós szociális segélyből (tehát munka nélkül) is élhetnek.

Ha objektívek szeretnénk lenni, akkor még az Európa (fundamentalista) muzulmán megszállására vonatkozó esetleges tervtől sem kellene félnünk. Ezeket a fiúkat, akik egymást követő hullámokban érkeznek Kelet felől, túlságosan lefoglalja saját bendőjük és saját pénztárcájuk megtömése, hogy ebbe még egyéb, vallási jellegű „szeszély” is beleférhessen.

A téma igazából csak innen kezd érdekessé válni a románok számára, hiszen a menekültkvóták és a katonai-vallási jellegű félelmek a legkevésbé sem számítanak a fentebb felvázolt román „agorák” ezrei számára.

Vadászmezőkről és királyi alakoskodásról

Akár elismerjük, akár nem, több mint kétmillió olyan kisebbségi etnikumú románunk van, akik azért hagyták itt a mioritikus tájakat, hogy kihasználják a nyugatiak irgalmasságát és naivitását. Nos, ők most fenyegetve érzik magukat, mert egyre kíméletlenebb konkurencia érkezik Ázsia felől. Ez kevesebb pénzt jelent, sőt akár a „vadászmezők” elvesztését, vagyis az itthoni mélyszegénységbe való visszatérést is.

Nyilvánvaló, hogy a koldulni és lopni ment románokat körömpiszoknyit sem érdekli, hogy hány menekült hatol majd be (kvótával, vagy anélkül) Romániába. A 416-osból (a szavatolt minimáljövedelemről szóló törvény – a szerk.), vagy a „kinti” rokonok által megtermelt valutából így-úgy megélő itthon maradt rokonokat sem érdekli ez. Nyilvánvaló, hogy a semmit könnyű szétosztani.

Ezzel szemben őket nagyon is fájóan érinti az ázsiaiak „nímetországi”, angliai, vagy franciaországi inváziója, ahol az emigránsainknak tényleg van vesztenivalójuk. Az emigránsok válságával kapcsolatos viták többi részének tényleg nincs semmi köze Romániához.

Végső soron a vándorló ázsiaiak közül senki sem akar Miorica országában letelepedni, bármennyire szeretnénk is mi azt hinni, hogy Károly hercegnek van igaza és tényleg páratlan országunk van. Eszünkbe kellene jusson, hogy néhány évtizeddel ezelőtt nagyjából ugyanez történt az afrikai gyarmatokról származó nyomorultakkal is, akikről művészeti áramlatokat neveztek el és romantikus forgatókönyveket „horgoltak” az ember és természet együttéléséről.

Könnyen belátható, hogy az alakoskodás régi betegsége az európai királyságnak, és tényleg nagyon magasztos dolog a szegénység egyszerűségében gyönyörködni, amikor te elviselhetetlenül gazdag vagy!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS