// 2026. október 14., szerda // Helén

A hős Ponta a kerítés mögül osztja az észt Magyarországnak

// HIRDETÉS

Mondjuk, ahelyett, hogy lemondana, ha már sár van a fején. Az viszont jó, hogy a központi román sajtóban is van néha ilyen szöveg.

Magyarország lezárta a határt Szerbia felé. Az emigránsok csoportjai erre válaszul úgy döntöttek, megrohamozzák a szögesdrót-kerítést. Miközben lábbal tiporják a szomszédos állam szuverenitását, Románia kormányfője megengedi magának, hogy erkölcsi leckéket osztogasson.

A romantikának vége.

A manipulációs célú, egy kis nézettségnövelést vadászó könnyfakasztó jeleneteken túl, a terepen kemény helyzet van.

Magyarországnak volt bátorsága lezárni a határt és ezért kemény bírálatot kapott Ausztriától, majd Németországtól is. Alig néhány nappal később éppen ezek az erkölcsi leckéket osztogató államok döntöttek úgy, hogy mindenféle magyarázat nélkül lezárják a határaikat.

Ahelyett, hogy szolidaritást tanúsítanánk az európai partnerállamokkal, ahelyett, hogy a nemzetközi szabályok és a szövetséges államok szuverenitásának és függetlenségének tiszteletben tartását követelnénk, úgy döntöttünk, hogy teljesen feleslegesen nekiállunk Bukarestből kommentálni olyan konkrét lépéseket, melyeket a magyarok azért tettek meg, hogy teljesítsék európai kötelezettségeiket.

Ezekben a pillanatokban a megfontoltság és a bármiféle kritikától való tartózkodás a legjobb reakció. Semmire sem használ nekünk, ha mások cselekedeteit bíráljuk és akkor nincs is okunk ezt tenni. Sőt, jobb lenne, ha hagynánk másokat cselekedni, és akkor mi jó fiúknak fogunk tűnni.

Az olcsó és minden áron folytatott nacionalizmus az ostobaság jele.

Mindaddig, amíg úgy fog tűnni, hogy Európa kinyújtott kezekkel várja az első új polgárokat, ezek nem késlekednek megjelenni, számuk pedig egyre nagyobb lesz. Milyen államot ismernek a világon, melynek átjárható határai vannak? Nyitva vannak-e az AEÁ határai, nyitva vannak-e Oroszország határai, nyitva vannak-e Kína határai?

Románia számára nincs közvetlen veszély, de Európa egy biztonságunkat mégiscsak szavatoló törékeny építmény.

Az ilyenfajta pillanatokat nem az érzelmeken keresztül kellene megélni, az államfőknek pedig, ahogy azt Traian Băsescu volt elnök is mondta, kevésbé népszerű, de az általuk képviseltek biztonságát szavatoló döntéseket is meg kell hozniuk.

Biztosíthatom önöket, ha ez a migránshullám Románián haladt volna keresztül, a reakció sokkal keményebb lett volna, mint Budapesté. Arról nem is beszélve, hogy a románok részéről akár kevésbé ortodox gesztusoknak is tanúi lehettünk volna, akik csak egy bizonyos pontig kedvesek.

Szép dolog a kerítés mögül kommentálni,

véleményt mondani, de megoldásokkal nem szolgálni.

Vége a romantikának. A konfliktusos övezetekből származó fiatalok éppen most mutatták meg, mire képesek. A manipulatív megosztások, az erős érzelmi hatású képek olyan eszközök, melyekkel gyakran élnek a terrorista csoportosulások, hogy az ellenőrzésük alatt álló indoktrinált népességet az általuk ellenségnek tartottak ellen hangolják.

Ezért a helyzetért éppenséggel Németország a fő bűnös, mely ahelyett, hogy lépéseket tett volna az Európai Unió határainak biztonságosabbá tételéért, populista beszédekkel állt elő, csak azért a 15 százaléknyi szavazatért, melyet a Törökországból és az arab államokból származó etnikumúaktól várnak.

A magyar állam képviselői elleni vandál és erőszakos tettekre válaszul a rendőrség kénytelen volt könnygázt és vízágyukat bevetni. Ez az európai térségbe érkezők másik arca.

Valószínűleg hamarosan segítségre szoruló gyermekeket és nőket is látni fogunk, de akkor fel kell majd tennünk a kérdést, miféle férfiak azok, akik ártatlan embereket használnak fel pajzsul, még akár annak az árán is, hogy ez utóbbiak életüket veszthetik?

Azokban a konfliktusos övezetekben, ahonnan ezek az emigránsok származnak, szintén emberi pajzsokként használnak fel nőket és gyermekeket; íme, úgy tűnik, itt sincs másképp. Íme, miféle európai értékeket akarunk mi támogatni.

Hagyom, hogy „humanistán”, de a kerítésen túlról gondolkodjanak el ezeken, mert egyesek csak így képesek kommentálni.

U. i.: Talán azt fogják majd mondani, hogy ez a gyermek, aki virágot ad a török rendőrnek, tudja, mit csinál és nem csak egy kamerák miatt megrendezett jelenetnek vagyunk a tanúi.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS