Az EP megszavazta a 120 ezer menekült elosztását

De azért még egyszer tárgyalnak róla jövő héten a belügyminiszterek is. Románia, ha nagyon muszáj, és kap rá pénzt, bővíti a helyek számát.
Hirdetés

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól – a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül – az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint a többi uniós tagállam.

Az Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország, Görögország és Magyarország szerepel.

Az EP csütörtöki brüsszeli ülésén ugyan meggyőző többséggel – 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett – elfogadta az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek.

Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye májusi javaslata arról szólt, hogy Olaszországtól 24 ezer, Görögországtól 16 ezer menekültet vegyenek át. Az e hónap elején közzétett, további 120 ezer főre vonatkozó előterjesztés értelmében Olaszország 15 600, Görögország 50 400, Magyarország pedig 54 ezer fő erejéig mentesülne a terhek alól. A legtöbb menekültet, 31 443 főt Németország vállalna át. Nagy-Britannia, Írország és Dánia – az ilyen jellegű belügyi együttműködésből már korábban érvényesített kimaradása okán – nem köteles részt vállalni ebben az áttelepítési sémában.

A kvóták megállapításakor 40 százalék erejéig a fogadó ország lélekszámát, további 40 százalék erejéig pedig egy főre jutó GDP-jét vették alapul.

Hirdetés

A fennmaradó, 20 százalék erejéig figyelembe veendő két szempont – 10-10 százalékkal – a 2010 és 2014 közötti menekültbefogadási átlag, illetve a munkanélküliségi ráta. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az unió. A menekülteket „átadó” tagállamok minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére.

Mint ismeretes, a visegrádi országok (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) többször is elutasító közös álláspontot fogalmaztak meg az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvótákat illetően. Ugyanakkor Románia is csak az önkéntes kvótarendszert tartja elfogadhatónak. Ezzel kapcsolatosan Klaus Johannis államfő csütörtökön a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén ismételten kifejtette: az Európai Parlamentben csütörtökön megszavazott javaslat ismeretében nem lehet kizárni, hogy az Európai Unió kötelezni fogja Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

Ez esetben Bukarest azt tervezi, hogy uniós alapok felhasználásával bővítsék a helyek számát a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy – „szélsőséges esetben” – akár újabbakat is építsenek.

Hirdetés