Románia nem is akar autópályákat

A döntéshozók magasról köpnek az egészre.
Hirdetés

Ugye ismerős, amikor a csip-csup hivatali dolgainkat azért nem tudjuk elintézni, mert a doámná Muresán éppen nincs a hivatalban (temetésen van, befőttet tesz el otthon, elvitte az aranyhörcsögöt az állatorvoshoz stb.), és nincs, aki rátegye a rohadt pecsétet a papírunkra?

Na, ugyanígy működnek a dolgok magasabb szinteken is. Például az autópályákkal.

Torda és Szászsebes között olyan 80 kilométernyi autópályát kellene megépíteni. Az évek óta építgetett,

vélhetően soha el nem készülő észak-erdélyi autópálya

része lenne. Nem különösebben nehéz terep, ugyan dimbes-dombos a táj, pénz is lenne rá, jelentős részét adja az EU, de a gaz sztráda mégsem akar magától megépülni. Magától, persze, mivel a hatóságok segítségére nem számíthat. Ezért:

A sztrádaszakasz első 17 kilométerének megépítéséről szóló szerződést tíz hónapja írták alá. Azóta egyetlen centiméter sem készült el, mivel az illetékes intézmények máig nem bocsátották ki az építkezési engedélyt.

A következő 24 kilométeres szakaszra ma érkezett meg a hivatalos engedély. Csakhogy minden hétnyi késés egymillió euró körüli veszteséget jelent – mondja Cătălin Drulă, a romániai úthálózat állapotát és fejlesztését monitorozó civil szervezet, a Pro-Infrastruktúra Egyesület elnöke.

„Az utóbbi két hét sajnos elveszett, mivel

az engedélyről hiányzott a közlekedési minisztérium egyik jogászának aláírása, aki pihenőszabadságát töltötte”

– mondja.

A következő, 31 kilométeres szakasz 25-40 százalékban elkészült (vagy inkább hiányzik), habár ott is hiányzik több hivatalos engedély.

Hirdetés

A teljes Torda-Szászsebes sztrádaszakasznak egyébként még ebben az évben el kellett volna készülnie az eredeti tervek szerint.

Problémák vannak a Lugos-Déva szakasszal is, mivel ott alagút-átjárókat kell építeni a medvéknek. Csakhogy az alagutak megépítésére

még ki sem írták a versenytárgyalást.

Az Aranyosgyéres-Marosvásárhely szakasz öt részben épülne, az öt szakaszból négy esetében aláírták a építési szerződést, de egyetlen eurócentet sem lehetett lehívni az uniós alapokból, szintén a bürokratikus akadályok miatt – mondja Cătălin Drulă.

Ugyanacsak a szükséges engedélyek miatt késik egy kilenc kilométeres útbővítés az autópálya közelében Piteşti mellett, ahol

még áprilisban el kellett volna kezdeni a munkát.

Marius Nica, az európai alapok minisztere szerint a közlekedési tárca mintegy 1,6 milliárd euró értékű munkálat finanszírozásának jövőre halasztását kérte az Európai Bizottságtól. Az országos infrastruktúrafejlesztési terv eddig 61 százalékban volt képes lehívni az elkülönített uniós alapokat – mondja a miniszter. Négy autópálya, Bukarest és Bákó körgyűrűje és több országút megépítéséről, illetve felújításáról van szó.

Romániának közel 6,8 milliárd euró uniós pénz áll rendelkezésére 2020-ig, hogy rendbe tegye közlekedési infrastruktúráját, ehhez jönne még további 1,2 milliárd euró a Connecting Europe program révén.
 

Hirdetés