// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ennyi volt: lezárták a határt Röszkénél

// HIRDETÉS

Rendőrsorfal állta el a síneket, a Magyarország és Szerbia közti vasúti „rést” egy szögesdróttal kidekorált tehervagon állja majd el. Közben a nemzetközi helyzet fokozódik.

A rendőrség lezárta a határt Röszkénél, a szerb-magyar határ migráció által leginkább érintett pontján hétfő délután fél ötkor. Ez azt jelenti, hogy nem engedik át a migránsokat azon a ponton, ahol a Szeged-Szabadka vasútvonal áttöri az országhatárt, illetve a műszaki határzárt.

Eddig ugyanis a határnak ezen a pontján akadálytalanul haladhattak át a menekültek, és ezt napról-napra több ezren ki is használták. Az intézkedés során az éppen érkező migránsokat visszafordítják a határvonalról.

Az ideiglenes biztonsági határzár rését a Horgos-Szeged vasútvonalnál egy futurisztikus kinézetű, acélkeretre szerelt pengésdróttal ellátott tehervagonnal zárják el. A határvonal szerb oldalán néhány tucat migráns várakozik. Őket a rendőrök próbálják meggyőzni arról, hogy forduljanak vissza Szerbia felé.

 

 

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

 

Közben megkezdődött a határkerítés oszlopainak szögesdróttal borítása közvetlenül a vasútvonal mentén, illetve a rendőrség helikopterrel ellenőrzi a államhatár környezetét. A helyszínen lovas rendőrök is vannak.

 

Az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy szinte néptelen a határ közelében kialakított két tábor, vagyis az 1-es és 2-es számú idegenrendészeti előállító, népszerű nevén az 1-es és a 2-es hangár. Ugyanakkor egyre kevesebb a migráns a Röszke határában létesített gyűjtőpontnál is. A Röszkén levő migránsok többsége a vasútállomáson tartózkodik, ők arra várnak, hogy vonattal Győrbe indulhassanak.

 

Mivel a magyar kormány keddtől jelentősen szigorítja a határőrizetet, a hétfői napra mintegy húszezres menekülttömeget jósoltak a határra, délig ötezernél többen érkeztek Magyarországra. Csikós László szerbiai szállításügyi államtitkár azt nyilatkozta, hogy Szerbia gyakorlatilag kiürült, mintegy kétezer migráns tartózkodik még az ország területén.

 

Mindeközben – Németország után – Ausztria is szigorította a határellenőrzést, de Szlovákia és Hollandia is szúrópróbaszerű ellenőrzést vezetett be.

 

Címlapfotó: MTI/Ujvári Sándor

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS