A lakosság elöregedése olyan tény, amely 2050-ig igazán kényessé fog válni, derül ki az Age International nemzetközi alapítvány egyik jelentéséből. A Global AgeWatch index több tényező figyelembe vételével készítette el azoknak az országoknak a rangsorát, ahol a nyugdíjas évek nyugodtak, vagy ellenkezőleg, kínkeservesek lesznek. A listán Románia, de Moldova Köztársaság is szerepel.

A világ népessége

az évszázad végére (2100) 11 milliárd főre nő,

de a vizsgált 96 országból 46 esetében az idő múlása egyben a lakosság túlzott elöregedését is jelenti. Ez a „hiper-elöregedett” országok kategóriája, de ugyanakkor rossz életfeltételeket is a jövendőbeli nyugdíjasok számára, derül ki az Age International alapítvány által közzétett Global AgeWatch indexből.

Az elemzés elkészítésekor több tényezőt is figyelembe vettek, például a jövedelmek biztonságát, az egészségi helyzetet (várható élettartam), az oktatást, az elhelyezkedési lehetőségeket és a társadalmi kölcsönhatásokat.

Míg tavaly Norvégia volt az első a rangsorban, ahol az időskorúak a legjobb lehetőségekkel rendelkeznek, ezúttal Svájc van az élen.

Az elemzett országok jelenlegi (2015) és 2050-re várható helyzetének összehasonlítása

Románia, bár nem szerepel az első tíz olyan ország között, ahol jó megöregedni és azok között van, ahol 2050-re a lakosság több mint 30 százaléka, pontosabban 36,4 százaléka lesz 60 évnél idősebb,

a rangsorban a 45. helyen áll.

Ez azt jelenti, hogy bár az időseknek nyújtott életfeltételek nem kitűnőek, nincs a kritikus övezetben sem, ahol – például – Moldova található (a rangsorban a 77. helyen, Dél-Afrika és Görögország előtt).

Románia jó eredményeket ért el a jövedelmek biztonsága terén, és olyan nyugdíjrendszere van, mely fedezi az igények 98 százalékát, miközben a regionális átlag 89,7 százalék. A probléma-megoldási lehetőségek terén átlagos eredményt ért el, bár a munkanélküliségi arány (az 55 és 64 év közötti népesség 41,5 százalékának van munkája) és a tanulmányok szintje (a 60 évnél idősebb személyek 66,3 százaléka végezte el a középiskolát, vagy rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel) alacsonyabb a regionális átlagnál. Románia nem áll túl jól az egészségügyi rendszer terén, és a 60 évet betöltő személyek még 20 évnyi életre számíthatnak (de átlagosan még 15 évig különösebb egészségügyi gondok nélkül), a pszichológiai egészség terén még rosszabbul áll a szomszédos országokhoz képest. Hazánk a társadalmi kapcsolatok, a biztonság és a polgári szabadság terén érte el a leggyengébb eredményeket.

Magyarország a 39. helyen áll, ami azt jelenti, hogy jobb körülményeket nyújt az idős személyeknek, mint Románia.

Azon országok rangsora, ahol a legjobb és a legrosszabb megöregedni

Oroszország is a kockázati övezetben, a 65. helyen van (vagyis a lakosság 29 százaléka fogja elérni, vagy haladja majd meg a 60 évet, ezzel a 46 hiper-elöregedett országok közé fog tartozni), ami azt jelenti, hogy azoknak az országoknak az egyike, ahol egyre nehezebb lesz nyugdíjasnak lenni. A rangsorban Afganisztán az utolsó, minden szempontból itt a legkockázatosabb megöregedni.

Alfred Bulai szociológus úgy véli, a következő 35 évben

nem a nyugdíjasok jelentik majd Románia legnagyobb gondját,

hanem a születésszámnak a nem hatékony és voltaképpen nem létező, elsősorban a választási kampányok környékén alkalmazott demográfiai politikák miatti csökkenése. „Azt hiszem, a nyugdíjasok gondja 35 év múlva már nem létezik majd. Az 1989 utáni nyugdíjazási politikák miatt valóban kialakult egy nagyon nagy nyugdíjas tömeg, amikor nagyon sok embert kényszerítettek idő előtt nyugdíjba. A bányaiparban, a hadseregben, ahol akár 40 évesen is nyugdíjba lehetett menni, és nem száz eurós nyugdíjakkal. De ők fokozatosan el fognak tűnni. A helyzetet azonban a fiatalok külföldre távozása súlyosbítja, meg azok, akik elhalasztják a gyermekvállalást, mert előbb megfelelő helyzetet akarnak teremteni”, szögezi le.

Bulai ezen kívül kihangsúlyozza, hogy a román nyugdíjas várható élettartama nem túl magas, különösen a férfiak esetében, így hát ők nem fognak többe kerülni a nyugdíjrendszernek, mint amennyi hozzájárulást az aktív éveik alatt befizettek.

„Bár cinikusan hangzik, a román nyugdíjas várható élettartamának növekedése igazán súlyos gondot jelentene a jelenlegi, katasztrofális nyugdíjrendszernek. Az olyan országokban, mint – például – Németország, már 100 éve készülnek demográfiai tanulmányok és alkalmaznak ezeken alapuló politikákat. A jövőben Románia is változtat majd ezeken a politikákon. Nem hiszem, hogy jelenleg különösebb hatása lenne a mostani migránshullámnak, mert összességében elég kevesen vannak, de ezek esetében is látni kell, hogy rendelkeznek bizonyos fokú képzettséggel, szakmájuk van, vagy kisvállalkozók, tehát olcsó munkaerőt jelentenek, akikbe a befogadó országuk egy fillért sem fektetett be, de majd felhasználhatja őket. A gond azután kezdődik majd, hogy a folyamatos migránshullámok egy egészséges társadalomba kerülnek, ahol csökken a gyermekhalandósági ráta és nő a születéseké, mely folyamat nyomán megváltozik a társadalom dinamikája. Mert Romániában is, Franciaországban is vannak olyan nációk, melyek több gyermeket szülnek. Két évtized múlva az AEÁ-ban az európai amerikaiak számát ki fogják egyenlíteni a spanyolajkú, ázsiai stb. amerikaiak száma”, teszi hozzá a szociológus.

Fotók: Age International