// 2026. február 8., vasárnap // Aranka

Na, melyik országban érdemes megöregedni?

// HIRDETÉS

Öregnek lenni sehol sem igazán jó. De van, ahol jobb.

A lakosság elöregedése olyan tény, amely 2050-ig igazán kényessé fog válni, derül ki az Age International nemzetközi alapítvány egyik jelentéséből. A Global AgeWatch index több tényező figyelembe vételével készítette el azoknak az országoknak a rangsorát, ahol a nyugdíjas évek nyugodtak, vagy ellenkezőleg, kínkeservesek lesznek. A listán Románia, de Moldova Köztársaság is szerepel.

A világ népessége

az évszázad végére (2100) 11 milliárd főre nő,

de a vizsgált 96 országból 46 esetében az idő múlása egyben a lakosság túlzott elöregedését is jelenti. Ez a „hiper-elöregedett” országok kategóriája, de ugyanakkor rossz életfeltételeket is a jövendőbeli nyugdíjasok számára, derül ki az Age International alapítvány által közzétett Global AgeWatch indexből.

Az elemzés elkészítésekor több tényezőt is figyelembe vettek, például a jövedelmek biztonságát, az egészségi helyzetet (várható élettartam), az oktatást, az elhelyezkedési lehetőségeket és a társadalmi kölcsönhatásokat.

Míg tavaly Norvégia volt az első a rangsorban, ahol az időskorúak a legjobb lehetőségekkel rendelkeznek, ezúttal Svájc van az élen.

Az elemzett országok jelenlegi (2015) és 2050-re várható helyzetének összehasonlítása

 

 

Románia, bár nem szerepel az első tíz olyan ország között, ahol jó megöregedni és azok között van, ahol 2050-re a lakosság több mint 30 százaléka, pontosabban 36,4 százaléka lesz 60 évnél idősebb,

a rangsorban a 45. helyen áll.

Ez azt jelenti, hogy bár az időseknek nyújtott életfeltételek nem kitűnőek, nincs a kritikus övezetben sem, ahol – például – Moldova található (a rangsorban a 77. helyen, Dél-Afrika és Görögország előtt).

Románia jó eredményeket ért el a jövedelmek biztonsága terén, és olyan nyugdíjrendszere van, mely fedezi az igények 98 százalékát, miközben a regionális átlag 89,7 százalék. A probléma-megoldási lehetőségek terén átlagos eredményt ért el, bár a munkanélküliségi arány (az 55 és 64 év közötti népesség 41,5 százalékának van munkája) és a tanulmányok szintje (a 60 évnél idősebb személyek 66,3 százaléka végezte el a középiskolát, vagy rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel) alacsonyabb a regionális átlagnál. Románia nem áll túl jól az egészségügyi rendszer terén, és a 60 évet betöltő személyek még 20 évnyi életre számíthatnak (de átlagosan még 15 évig különösebb egészségügyi gondok nélkül), a pszichológiai egészség terén még rosszabbul áll a szomszédos országokhoz képest. Hazánk a társadalmi kapcsolatok, a biztonság és a polgári szabadság terén érte el a leggyengébb eredményeket.

Magyarország a 39. helyen áll, ami azt jelenti, hogy jobb körülményeket nyújt az idős személyeknek, mint Románia.

Azon országok rangsora, ahol a legjobb és a legrosszabb megöregedni

 

 

Oroszország is a kockázati övezetben, a 65. helyen van (vagyis a lakosság 29 százaléka fogja elérni, vagy haladja majd meg a 60 évet, ezzel a 46 hiper-elöregedett országok közé fog tartozni), ami azt jelenti, hogy azoknak az országoknak az egyike, ahol egyre nehezebb lesz nyugdíjasnak lenni. A rangsorban Afganisztán az utolsó, minden szempontból itt a legkockázatosabb megöregedni.

Alfred Bulai szociológus úgy véli, a következő 35 évben

nem a nyugdíjasok jelentik majd Románia legnagyobb gondját,

hanem a születésszámnak a nem hatékony és voltaképpen nem létező, elsősorban a választási kampányok környékén alkalmazott demográfiai politikák miatti csökkenése. „Azt hiszem, a nyugdíjasok gondja 35 év múlva már nem létezik majd. Az 1989 utáni nyugdíjazási politikák miatt valóban kialakult egy nagyon nagy nyugdíjas tömeg, amikor nagyon sok embert kényszerítettek idő előtt nyugdíjba. A bányaiparban, a hadseregben, ahol akár 40 évesen is nyugdíjba lehetett menni, és nem száz eurós nyugdíjakkal. De ők fokozatosan el fognak tűnni. A helyzetet azonban a fiatalok külföldre távozása súlyosbítja, meg azok, akik elhalasztják a gyermekvállalást, mert előbb megfelelő helyzetet akarnak teremteni”, szögezi le.

Bulai ezen kívül kihangsúlyozza, hogy a román nyugdíjas várható élettartama nem túl magas, különösen a férfiak esetében, így hát ők nem fognak többe kerülni a nyugdíjrendszernek, mint amennyi hozzájárulást az aktív éveik alatt befizettek.

„Bár cinikusan hangzik, a román nyugdíjas várható élettartamának növekedése igazán súlyos gondot jelentene a jelenlegi, katasztrofális nyugdíjrendszernek. Az olyan országokban, mint – például – Németország, már 100 éve készülnek demográfiai tanulmányok és alkalmaznak ezeken alapuló politikákat. A jövőben Románia is változtat majd ezeken a politikákon. Nem hiszem, hogy jelenleg különösebb hatása lenne a mostani migránshullámnak, mert összességében elég kevesen vannak, de ezek esetében is látni kell, hogy rendelkeznek bizonyos fokú képzettséggel, szakmájuk van, vagy kisvállalkozók, tehát olcsó munkaerőt jelentenek, akikbe a befogadó országuk egy fillért sem fektetett be, de majd felhasználhatja őket. A gond azután kezdődik majd, hogy a folyamatos migránshullámok egy egészséges társadalomba kerülnek, ahol csökken a gyermekhalandósági ráta és nő a születéseké, mely folyamat nyomán megváltozik a társadalom dinamikája. Mert Romániában is, Franciaországban is vannak olyan nációk, melyek több gyermeket szülnek. Két évtized múlva az AEÁ-ban az európai amerikaiak számát ki fogják egyenlíteni a spanyolajkú, ázsiai stb. amerikaiak száma”, teszi hozzá a szociológus.

 

Fotók: Age International

// HIRDETÉS
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát
Főtér

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?
Krónika

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést
Főtér

Kelemen adócsökkentést kért Bolojantól, a kormányfő haladékot kért, hogy megvizsgálják a kérdést

További szerdai híreink: Nicușor Dan államfő reagált az amerikai jelentésre, amely szerint Romániában nem az oroszok, hanem az EU avatkozott be a választásokba. Egy kanadai cég pedig jelentős mennyiségű ritka fémeket talált az Erdélyi Szigethegységben.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa
Székelyhon

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

45 éves korában meghalt Kontra György, az MTVA munkatársa, az M1 híradó bemondója.

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”
Krónika

Porlad a beton, hámlik a burkolat az újépítésű hídon, de az önkormányzat szerint ez „természetes”

Két hónap sem telt el az újépítésű aradi híd használatba adása óta, de a járókelők és gépjárművezetők máris problémákat jeleztek a közel 166 millió leje létesítményen: a korlátok tövében porlad a beton, a kerékpársávon pedig hámlik a burkolatfestés.

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe
Székelyhon

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Elégedetlenséget szült Parajdon az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megépítéséhez szükséges területkisajátítások. Az is kiderült, hogy Parajd határában nem lehet majd felhajtani a sztrádára.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS