// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Egy politikus nem járhat rongyokban!

// HIRDETÉS

Most hogy néz ki egy szenátor tréningben vagy kezeslábasban? Vagy bugyi nélkül?

Igazán felháborító, hogy míg egyes közalkalmazottak - a tanárok, orvosok - fizetésemelést kaptak, vagy fognak kapni, addig a parlamenti képviselők ugyanazzal a rongyos fizetéssel kénytelenek megelégedni, mint eddig. 

Legalábbis két igen jelentős, a román nemzeti szekeret a szegénység mocsarából többször is kiemelő törvényalkotó szerint. Megjegyezzük, hogy mindketten első parlamenti mandátumuknál tartanak, és Dan Diaconescu Néppártja színeiben kerültek be a Tisztelt Házba. Persze most már más pártok mezében játszadoznak a parlamenti pályán.

Ionel Agrigoroaiei (van-e, ki e nevet nem ismeri???) UNPR-s (Románia Haladásáért Országos Szövetség) szenátor ezt nyilatkozta, a Digi 24 csatorna szerint: „Egy parlamenternek minimum 3 500 euró járna. Akárki beláthatja, hogy ha nem tudok magamnak decens életet biztosítani, akkor hatékonysági és hitelességi gondok merülnek fel. Kérem, én tudom: nekem naponta öltönyben kell munkába járnom, naponta kell inget meg mindent cserélni, mert naponta külföldi küldöttségekkel találkozom, nagyon fontos emberekkel, a legmagasabb szinten. A román népnek, az én polgáraimnak tudatosítania kellene magában, hogy nem járhatok dolgozni kezeslábasban vagy edzőruhában.”

Figyelemre méltó az a mód, ahogy a Románia haladásáért magának több zsetont követelő übertahó a saját népéről beszél: az én polgáraim. Tessék csak adózni, kedves polgárok. Legyen már Agrigoroaiei úrnak pénze tiszta bugyira.

A másik parlamenter, akinek nem elég a fizetés a napi betevőre, Steliana Miron (jelenleg épp) liberális szenátor, aki imígyen szólott, az Evenimentul zilei napilap szerint: „A helyi termelők által készített ruhákat és cipőket részesítem előnyben. Nagyon nagy kedvezményeim is vannak. Szerencsém van a férjemmel és a szüleimmel, akik támogatnak anyagilag. A parlamenti fizetésemből még fodrászra sem futja.”

Ezek után csodálkozunk, hogy a román parlament tele van inkompetens, demagóg, tolvaj köcsöggel? Hát, ha ilyen kevés pénzt osztanak arrafelé, egyetlen normális ember sem áll be dolgozni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS