// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Falugondnokságra tanítanák az erdélyieket

// HIRDETÉS

Magyarországon már régóta működik, és jól.

A falugondnokság Kárpát-medencei kiterjesztéséről kezdődött kedden háromnapos tanácskozás a Torockón működő Duna-házban.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (képünkön jobbra) nyitóbeszédében a közösségek önszerveződésének és önellátásának a fontosságát hangsúlyozta. A magyarországi falugondnokság rendszerét kezdeményező Kemény Bertalan gondolatát idézve jelentette ki: „ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül semmi nem tartós". Hozzátette, a falugondnoksághoz is először olyan ember kell, aki nem munkának, hanem szolgálatnak tekinti, hogy törődik a falusi emberek ügyes-bajos dolgaival, viszont a szolgálat intézményesülésére is szükség van ahhoz, hogy a feladatot tartósan elvégezzék.

Az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai mozgalmat is a falugondnoksághoz hasonló önszerveződő folyamatként mutatta be, és a helyi értéktárak összeállítását is hasonlóan fontos feladatnak tekintette. Elmondta, Magyarország mintegy 600 településén állították össze a helyi értéktárat, és az a cél, hogy ezt a munkát a Kárpát-medence egészében elvégezzék a helyi magyar közösségek. Úgy vélte, minden közösség számára sikerélményt adhat a saját értékeinek a megismerése, és aki ismeri a saját értékeit, az a más értékeit is jobban megbecsüli.

Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei egyesületének a társelnöke, a tanácskozás egyik szervezője (balra) az MTI-nek elmondta: erdélyi, vajdasági és kárpátaljai szakembereket hívtak a torockói tanácskozásra, hogy együtt gondolkozhassanak a falugondnokság Kárpát-medencei kiterjesztéséről. Hozzátette, ez azért nehéz, mert Magyarországon 1993 óta állami feladat a falugondnokság biztosítása, más országokban egyelőre hiányzik ehhez a törvényes keret.

Kolumbán Gábor székelyföldi vidékfejlesztési szakember hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával kell fenntarthatóvá tenni Erdélyben a falugondnoki szolgáltatást, és „az eltartottság állapotából el kell jutni az önfenntartásig".
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS