Öveket becsatolni, itt az új helyesírási szabályzat!

Megjelent ugyanis a Magyar Helyesírás Szabályainak várva várt tizenkettedik kiadása. Magunk sem tudjuk még eldönteni, hogy egyszerűbben vagy bonyolultabban írunk majd.
Hirdetés

Régóta „lóg a levegőben” a  magyar helyesírási szabályzat megváltoztatása, aztán a napokban meg is jelent a Magyar Helyesírás Szabályainak új, tizenkettedik kiadása, amely alapvető változtatásokat nem tartalmaz ugyan, helyenként mégis próbára teszi a nyelvérzékünket és eddigi tudásunkat. Maga az új helyesírási szabályzat szeptember harmadikától lép érvénybe, viszont 2015 és 2016 szeptembere között a 11. és a 12. kiadás egyaránt érvényes lesz, vagyis marad némi időnk a mentális átállásra.

Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kötet előszavában a szerkesztők rögzítik, hogy a nyelv és a nyelvről alkotott felfogás változását a helyesírási szabályzatnak is követnie kell, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága ezért látta szükségesnek, hogy áttekintse és megújítva közzétegye a magyar helyesírás szabályait tartalmazó kötetet.

A bizottság nem tartotta észszerűnek (korábban ezt ‘ésszerű’-nek írták) az írásrendszer nagyobb mérvű átalakítását, és megítélése szerint a beszélőközösség sem igényelt nagyobb mérvű változásokat.
 
A nagyobb rugalmasságra való törekvés célját szolgálja a szabálypontokban szereplő kivételek számának csökkentése, a példaszavak esetében listák közlése, valamint egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tétele.
 
Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait ezentúl kétféleképpen lehet írni, nem kötelező az elseje, elsejei szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, ahogy megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is. A dátumok írása például így egyszerűsödik: „1. vagy 1-je, 1-én vagy 1- jén, 1-ig vagy 1-jéig stb. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei.” Úgyhogy tessék választani!
 
Nem változott az a szabály, mely szerint a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos magánhangzó kettőzött betűre egyszerűsödik (például orral), tulajdonnevek esetében azonban már nem lesz érvényesíthető (Mariann-nal, Tallinn-nak, Szerelmes szonett-tel).
 
Bizonyos közszavak (például Alperes, Eladó, Szerző) ezután nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban.
 
Bizonyos tárgynevek – nemzeti ereklyék, járművek, hangszerek, fegyverek, drágakövek – jellemzője ezentúl a nagy kezdőbetűs írás.
 
A legfőbb változások egyike, hogy a tulajdonnevek toldalékolásában a képzőszerű utótagokat (-fajta, -féle, -szerű) nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat, az ésszerűt – mint utaltunk rá fennebb (vagy fentebb?) – felváltja például az észszerű.
 
Megújult a szabályzathoz csatolt szótár is, amelynek anyaga a legutóbbi kiadáshoz képest 8000 új szóval bővült, míg az időszerűtlenné vált elemek kimaradtak.
 
Az Index egy korábbi cikkében alaposan összefoglalta és lajtromba szedte a várható legfontosabb változásokat. Maradva a szóalakok régi és új változatainál, mindenképp a szívünket melengeti, hogy a leírva eléggé életszerűtlennek tűnő ‘satanizmus’-t, ‘samanizmus’-t, ‘sarlatanizmus’-t ezután felváltja a ‘sátánizmus’, ‘sámánizmus’ és ‘sarlatánizmus’, de a ‘nagyra törő’ immár ‘nagyratörő’ lesz, a ‘tenyérbe mászó’ pedig ‘tenyérbemászó’, a ‘szabad vers’ meg ‘szabadvers’ formában lesz használatos.
 
Alig várjuk, az új szabályzat szerint a ‘transzilvanizmus’ vagy a ‘transzszilvanizmus’ a helyes és ésszerű (azaz észszerű) alak.
Hirdetés