// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Rendőri kézre került a három román újságíró elrablásában segédkező Munaf

// HIRDETÉS

A belföldi titkosszolgálat (SRI) és a belügyminisztérium közös akciójaként juttatták vissza az országba az iraki-amerikai állampolgárt.

Visszahozták Romániába azt az iraki-amerikai állampolgárt, akit három román újságíró elrablása miatt terrorizmus vádjával tíz év jogerős börtönbüntetésre ítélt 2008-ban egy bíróság – jelentette be csütörtökön a bukaresti elnöki hivatal.

Klaus Johannis elnök ezzel kapcsolatos nyilatkozatából az derült ki, hogy a belföldi titkosszolgálat (SRI) és a belügyminisztérium közös akciójaként juttatták az országba az illetőt. Az államfő szerint Mohamed Munaf a rendőrség felügyelete alatt van. Őt az állami intézmények több éves keresés és a külföldi partnerekkel való együttműködésük nyomán sikerült visszahozni Romániába.

2005-ben a három román újságíró elrablását és túszul ejtését Omar Hajszam szíriai-román állampolgárságú üzletember tervelte ki azzal a szándékkal, hogy a bukaresti hatóságoktól váltságdíjat követeljen, és azzal távozzon az országból.

Munaf az újságírók kísérője, és – mint kiderült – Hajszam bűntársa volt.

Munaf Romániában telepedett le, és ott élt, amikor 2005-ben elvállalta, hogy a három újságíró kísérője lesz iraki útjukon. Marie Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian tudósítani mentek az iraki háborúról. Munaf a többiekkel együtt esett fogságba. Csak a túszok kiszabadulása után derült ki, hogy az iraki-amerikai állampolgár csupán látszólag volt áldozata ennek az  ügyletnek, valójában maga is közreműködött a közvélemény által akkor percről percre figyelemmel kísért emberrablási akció kivitelezésében.

Szabadulásuk után Munaf ellen az iraki hatóságok is eljárást indítottak,

végül Romániában a bukaresti ítélőtábla ítélte tíz év szabadságvesztésre,

hiszen valóban vétkesnek találták abban, hogy ő is részese volt a Hajszam által kitervelt túszejtési akciónak.

A Romániában magas szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező Hajszamot húsz év szabadságvesztésre ítélték szintén Romániában. Ő is elmenekült az országból, a hatóságok 2013-ban hozták vissza, hogy letöltse börtönbüntetését.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS