// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kifested a lépcsőházat? Bűnöző vagy!

// HIRDETÉS

Virágot teszel a folyosóra? Gazember! Legalábbis a fejlesztési minisztérium törvénytervezete szerint.

Tömbházlakók, figyelem! Jól gondolják meg! Ősztől igen veszélyes dolog lesz saját költségen csinosítani a szabványsivár lépcsőházakat. Ősztől, kérjük tisztelettel, ez egyenesen büntetendő kihágássá válik!

Ha teszem azt, egy lakástulajdonos vagy bérlő nekiáll, és kifesti a lépcsőházi falakat, vagy virágtartót helyez el a betontoronyban, az illetékes hatóságok kíméletlenül lecsaphatnak rá, és súlyos pénzbírsággal (5 000–10 000 lej között) díjazhatják a „nem engedélyezett pályaműveket”.

Legalábbis ez áll a Fejlesztési Minisztérium által kezdeményezett vadiúj törvénytervezetben. Értjük mi, hogy vannak ízléstelen lakók is, akik mindenféle furcsaságra vetemednek, de hát azért a fürdővízzel nem kéne mindjárt a csecsemőt is kiönteni. Igaz, a törvénytervezetben vannak afféle „bizonyítvány-magyarázó” kitételek is:

„A bírságot csak abban az esetben róják ki, ha a tulajdonos nem végzi el a karbantartási munkálatokat (...) és ha olyan módosításokat hajt végre, amelyek kárt okoznak a többi tulajdonosnak.”

No de, kérdezzük: milyen karbantartási munkálatokról lehet szó? Hiszen a falfestés maga a karbantartás, nem? És ki fogja meghatározni, mikor jön el az ominózus karbantartás (mondjuk, virágöntözés) ideje? Amit meg nem is kérdezünk, mert tudjuk: ha a törvény életbe lép, úgyis lesznek rendkívül „barátságos” szomszédok, akik azonnal bűnt kiáltanak, ha lehull egy elszáradt levél.

Bírságra számíthatnak továbbá azok a lakástulajdonosok is, akik beépítik nyitott erkélyeiket. Bár erről mintha korábban is lett volna szó. 

Nem iktatta ki az új törvénytervezet azt a cikkelyt, miszerint a tömbházfelelős simán beperelheti a lakástulajdonost, ha az két hónapig nem fizeti a közköltségeket. Szóval, tisztelt tömbházlakás-tulajdonosok, kössék fel a gatyájukat. Nem ugrálunk, nem csinosítjuk a lépcsőházat, a virágokat meg kivisszük falura.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS