Nem kaptunk választ az örök Communitas-kérdésre

Összeférhetetlenség sincs a szaktestületekben.
Hirdetés

Van egy kérdés, ami az RMDSZ 15 éve létező és működő Communitas Alapítványával kapcsolatos, és amely rendszeresen visszatér az erdélyi magyar sajtónak abban a részében, amely nem RMDSZ-befolyás alatt működik – és mindig érdemi válasz nélkül marad.

A kérdés valahogy úgy hangzik, hogy

az RMDSZ mikor teszi közzé annak az összegnek a teljes elszámolását,

amelyet a magyar közösséget a parlamentben képviselő szervezetként a román költségvetésből kap.

A kérdésnek az az indoklása, hogy ha a RMDSZ a magyar közösség képviselőjeként kapja ezt az összeget (idén 19,7 millió lejt, azaz több mint 4 millió eurót), akkor úgy lenne tisztességes, hogy ne csak a Communitas Alapítványon keresztül szétosztott pénz (2014-ben 3,7 millió lej, vagyis a teljes összeg mintegy 20 százaléka) hanem a teljes összeg felhasználását is átláthatóvá tenné a közösség felé.

Az RMDSZ képviselői általában azzal intézik el a választ, hogy a Számvevőszék ellenőrzi az összeg felhasználását, és mindig mindent rendben talál, az összeget pedig a törvény értelmében nem a magyar közösség, hanem az RMDSZ kapja (és saját működésére is fordíthatja),

a közösség pedig örüljön, hogy az RMDSZ egyáltalán kiosztja az összeg egy részét,

holott erre a törvény nem kötelezi.

Tettünk egy újabb kísérletet, és a Kolozsvári Magyar Napok keretében 15 év Communitas címmel csütörtökön tartott beszélgetésen is feltettük a kérdést, amelyre Szép Gyula, a Communitas Alapítvány kuratóriumának alelnöke, valamint Dáné Tibor Kálmán, az alapítvány művelődési szaktestületének tagja reagált.

A válasz szerint

mivel ez a beszélgetés a Communitasról szól, nem fogunk arról beszélni, hogy az RMDSZ mire költi a 19,7 millió lej mintegy 80 százalékát,

Hirdetés

mert az egy másik téma. A Communitas szintén költ magára, vannak működési költségei, az alkalmazottak fizetései, telefon- és üzemanyagköltséget, ingatlanbérleti díjak stb., de ezek az adatok nem érdekesek, nincs bennük semmi különös. Akkor miért nem lehet közzétenni? – kérdeztük. Hát most hogy tegyük közzé az emberek fizetését, ez bizalmas adat – jött a válasz, és a visszakérdezés is: tudjuk-e, hogy a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) mennyi pénzt költ a saját működésére?

Most rajtunk volt a sor, hogy megemlítsük: ez a beszélgetés a Communitasról szól, nem a BGA-ról, az egy másik téma.

Volt egy második kérdésünk is: nem jelent-e problémát, összeférhetetlenséget, hogy a Communitas szaktestületeiben (mi a sajtó szaktestületet említettük), olyan személyek döntenek a támogatások odaítéléséről, akik maguk is pályáznak (és pályázatukkal folyamatosan nyernek) ugyanannál a szaktestületnél?

A támogatások odaítéléséről szakemberek döntenek és igen, valóban előfordul, hogy ugyanazok a személyek döntenek, akik maguk is pályáznak – jött a válasz. De hát amatőröket nem lehet bevonni ebbe a munkába, ami mégiscsak szakértelmet kíván.

„Fel lehet fogni összeférhetetlenségnek is”

– mondta Szép Gyula –, de nem vagyunk annyian, hogy megengedhessük magunknak ezeknek a szakembereknek a kizárását a szaktestületekből. „Ezzel többet veszítenénk, mint amennyit nyernénk” – mondta.

A sajtó szaktestületnek egyébként tagja Szűcs László, aki a Várad folyóirat főszerkesztőjeként pályázik is (és nyer) a Communitas kiírásain, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, valamint Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője. A Várad idén 25 ezer lejt, a Brassói Lapok 40 ezer lejt, a Népújság pedig 35 ezer lejt kapott a Communitas alapítványtól, ezzel pedig a legnagyobb támogatást kapott médiatermékek közé tartoznak.

(a fotón: Dáné Tibor Kálmán és Szép Gyula)

 

Hirdetés