Aki a háttérből húzogatja a machiavellista szálakat, hála kiváló szoci kapcsolatainak, és talán kevésbé kék vérének.
Miklós herceget kizárták az öröklési rendből és megfosztották címétől. A helyzet újra felveti a kérdést: kié az utolsó szó a királyi családban? Az utóbbi évek eseményei megadhatnak egy lehetséges választ.
Radu Duda hercegnek (55 éves), a királyi család nem dinasztikus, Margit hercegnő révén beházasodott tagjának látványosan sikerült felemelkednie a hierarchiában, és háttérből irányítania Románia királyi családjának sorsát. Az utóbbi két évtizedben Radu Dudának köze volt a romániai királyi család minden nagy döntéséhez.
királyi VIP életrajza sok vitát szült.
Neve a forradalom után felbukkant a Securitatét támogató személyek egyik listáján, melyet a Iaşi Megyei Pártszervezet (a Román Kommunista Pártról van szó – a szerk.) székházában találtak 1989 decemberében. „Valószínűleg egy 1989 előtti izraeli turnémmal kapcsolatos, de nem tudom, hogy miként került oda a nevem”, reagált a hírre Duda. Azt is elmondta, hogy a Securitate 1986-ban megpróbálta beszervezni, de ő ezt megtagadta. A CNSAS (Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács – a szerk.) 2007-ben azt a döntést hozta, hogy a herceg nem működött együtt a Securitatéval. Ennek ellenére a gyanú tovább erősödött, amikor kiderült, hogy Duda a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) adott el egy lakást, amit az irodája is megerősített. A lakást korábban egy SRI-tiszt bérelte.
További vitákra adott okot Duda és a politikai elit túl szoros kapcsolata. Mihály király 2001-ben belement abba, hogy megbékéljen Ion Iliescuval. A közvélemény részéről sok bírálat érte a király „lépését”. Nem kevesen állították, hogy Radu Duda állt e változás mögött, mely sok előnnyel járt a királyi család számára, többek között elősegítette a román államtól követelt tulajdonok visszaszolgáltatását. Dudának voltak politikai kötődései. Apja a 90-es években egy pártban volt Ion Iliescuval és Adrian Năstaséval. „Duda volt az az ember, akinek kapcsolata volt Năstaséval, a PSD-sekkel. Ami végső soron sok haszonnal járt a királyi család számára. Ő maga mesélte nekem egyszer, hogy a kormány még az Erzsébet-palota fenntartását is fizette”, mondja Ion Cristoiu újságíró, a Historia folyóirat igazgatója. Radu Dudát 2002-ben bevették a Năstase-kormányba: a kormány különleges képviselőjeként Románia imázsának és érdekeinek képviseletével foglalkozott. 2008-ig, amikor megszüntették a finanszírozását, egymillió eurót költött utazásokra, bejárta az egész világot.
Szintén 2008-ban, amikor Mihály király és Anna királyné a gyémántlakodalmukat ünnepelték, Traian Băsescu elnököt nem hívták meg az eseményre, viszont olyan vitatott személyek részt vehettek, mint Dan Voiculescu vagy Dinu Patriciu. A sajtó akkor azt írta, hogy Radu Duda személyesen foglalkozott a meghívottak listájával.
A folyamatosan gazdagodó életrajzú (a román hadsereg ezredese és a katonai tudományok doktora lett) Radu Duda herceg 2009 elején bejelentette, hogy
Ez még a monarchia leghevesebb támogatóinak is csalódást okozott. A bohózat azzal folytatódott, hogy Duda néhány hónappal később bejelentette visszalépését. A felmérések szerint csak néhány százalékos támogatottsága volt. A jelöltségével kapcsolatos támogatások tovább erősítették azt a benyomást, hogy a királyi családot felhasználták a politikai csatározásokban.
A királyi család tagjai a Ion Iliescuval és Adrian Năstaséval készített barátságos fényképekről áttértek a Victor Pontával készítettekre. Ez év elején Radu Duda és Margit hercegnő a Román Athéneumban tartott műsorral ünnepelték meg a monarchia romániai visszatérésének 25. évfordulóját. Ezen ott volt mellettük Victor Ponta és Daciana Sârbu (Victor Ponta felesége – a szerk.) is.
„A királyi családban Radu Duda az aktív tényező, és azt gyanítom, hogy a király nagyon sok mindenről nem is tud, vagyis Duda kénye-kedve szerint beszél a király, a királyi család nevében. Azt hiszem, nagyobb PSD-s, mint amekkora monarchista”, jegyzi meg Ion Cristoiu újságíró.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?