Kiemelkedően sokat költ Románia a rendészeti szervekre évente: míg az Európai Unióban átlagosan az éves költségvetés 3,7 százalékát költik az egyenruhásokra, addig Romániában ez az arány 6,3 százalék. Az arány országokra lebontva csupán Szlovákiában és Bulgáriában nagyobb: előbbiben a költségvetés 8, utóbbiban 7 százalékát költik az erőszakszervezetekre. A skála másik végén Dánia helyezkedik el: a skandináv országban csupán az éves büdzsé 1,7 százalékát tartják fontosnak a rendvédelemre költeni. Németország középúton jár: itt 3,6 százalékot kapnak a rendfenntartók.

Mircea Coşea egyetemi tanár a felmérést közlő Ziarul Financiar című gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: túl sok olyan erőszakszervezet van, amelyek működése nem közvetlenül érinti az állampolgárok biztonságát. Ilyen a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), amelyek alkalmazottai nagyobb bért kapnak, mint a rendőrök és a csendőrök. Emellett a schengeni csatlakozás érdekében a határőrizet biztonságosabbá tételére is sokat költött az állam.

Romániában az összes eddigi kormány megpróbálta elnyerni a rendfenntartó erők jóindulatát, ennek érdekében pedig folyamatosan emelték a béreket, ami értelemszerűen a kiadások növekedését eredményezte. Ráadásul a SRI és a SIE alkalmazottai jórészt mentesültek a válság miatt 2010-ben bevezetett közalkalmazotti bércsökkentés alól, míg a rendőrök és a csendőrök nem.