„Az európai törvények világosan megállapítják, hogy a tagállamoknak szuverén joguk megvédeni és támogatni állampolgáraikat, bárhol is éljenek, így nem képezheti alku tárgyát, hogy milyen jogokat biztosít Bukarest a különböző országokban élő románoknak” – mondta Diaconescu. 

kijelentve: nem látja, mi akadályozza Romániát, hogy kezdeményezze ő is a román igazolványt az állampolgárság megadását megelőző lépésként. Ennek két haszna lenne szerinte, egyrészt abban erősítené meg a határon túli románokat, hogy megőrzik az anyaországgal való kapcsolatukat, bárhol is éljenek, másrészt arra kényszerítené a romániai állami intézményeket, hogy bizonyos speciális jogokat biztosítsanak az igazolvánnyal rendelkező románoknak. Diaconescu szerint a román igazolvány elsősorban azon román közösségekkel teremthet közvetlen kapcsolatot, amelyek nem EU-tagállamokban élnek.

 

A marosfői táborban egyebek mellett arról hangzottak el előadások, hogy mennyi pénzt költ Románia saját kisebbségei támogatására, és mennyit költ a határon túli románokra. Az előadók közül többen megállapították, hogy  

annak az összegnek, amit Románia a területén élő nemzeti kisebbségekre fordít. Ezt az aránytalanságot „természetellenesnek és elfogadhatatlannak” nevezték.