// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Régi zászlóját szavazta vissza Kovászna megye tanácsa

// HIRDETÉS

A román tanácsosok nem szavazták meg mondván, egyik szimbólum sem képviseli a megye románságát.

A vadonatúj zászlótörvény alapján az országban elsőként Háromszék önkormányzati testülete szavazta meg csütörtökön az új megyezászlót, amely a régi – írja a Krónika. A román pártok képviselők nem szavazták meg a határozatot, szerintük a lobogón fellelhető szimbólumok nem képviselik a Kovászna megyei román közösséget.

2008-ban teljesen szabályosan már elfogadták a megyezászlót, azt négy év után támadta meg Codrin Munteanu akkori prefektus, és a brassói táblabíróság pedig érvénytelenítette a zászlós határozatot arra hivatkozva, hogy nincs törvény, amely a helyi zászlók elfogadását szabályozza – emlékeztetett Tamás Sándor tanácselnök hozzátéve, hogy akkor már nagyon sok megyének volt saját zászlója.

A régi-új zászlót

Szekeres Attila heraldikus tervezte, elmondása szerint a megyei jelkép az egykori Háromszék vármegye címerének kismértékben módosított változata. A kardot tartó páncélos kar a székely határvédők hősiességére utal, a kardot takaró szív az áldozatkészség és hazaszeretet szimbóluma. A ragyogó nap és a növekvő holdsarló a székely nemzet jelképe, a három csillag pedig az egykori három székely rendet jelképezi, de utal a Háromszéket alkotó három kisebb területi egységre: Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszékre is.

 

A zászlón a kék tónusú, pajzs alakú címer egy aranyszínű sáv közepén helyezkedik el, amelyet két keskenyebb kék színű sáv övez. Szekeres rámutatott: a címer története 500 évvel ezelőttre nyúlik vissza.

Nem és nem

Sabin Calinic szociáldemokrata  tanácstag végig ragaszkodott ahhoz, hogy a zászló valamelyik sarkában tüntessék fel a román zászlót is, és azzal sem lehetett meggyőzni, hogy az új törvény kifejezetten tiltja az országos szimbólumok, így a trikolór használatát a kisebb területi egységek zászlóin.

 

Őt nem érdekli a történelem, szerinte a jelennek kell építkezni – számolt be a Krónika a román tanácsos konok ellenállásáról.

 

Az új zászlót a közigazgatási minisztériumnak is jóvá kell még hagynia az országos heraldikai bizottság véleménye alapján.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS