Pénzzel is beszáll a BCR bank azoknak az ifjúsági kezdeményezéseknek a támogatásába, amelyek a PONT Csoport Com’on Kolozsvár – Ifjúsági részvételi költségvetés Kolozsváron nevű programjában erre jogot nyertek – derült ki ma a PONT, Emil Boc és a bank képviselőinek közös sajtótájékoztatóján. Ahol annyi protokollduma hangzott el, hogy az összkép számomra csak a tájékoztatót követő, brancsolós brunch-on állt össze, ahol a Com’ont ténylegesen lebonyolító Ugron Hannával és Varó Eszterrel beszélgettünk.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a PONT annyi közösségi ötletet gyűjt be jogi személyiséggel nem rendelkező, civil csoportoktól, amennyit csak bír, és az áprilisi közönségszavazáson legtöbb voksot begyűjtő 250 tevékenységet a városháza fogja finanszírozni.
A sajtó épp intenzíven agyal, hogy miért is hívták őt ide.
Májusban léptek volna az ifjak a megvalósítás útjára, amelyen viszont több, tulajdonképpen előrelátható akadály is tornyosult, ezért jelenleg csak 11 kezdeményezés leledzik a megvalósulás valamilyen fázisában.
A legnagyobb akadály az,
hogy a polgrámesteri hivatalnak törvény tiltja meg, hogy előfinanszírozza ezeket a kezdeményezéseket. Vagyis előbb ki kell találni, jóvá kell hagyatni, meg kell csinálni, a pénzt el kell költeni, és azt el kell számolni, a hivatal csak ezek után utalhatja a támogatást.
Miközben a PONT Csoport pont arra kapott szép summát, 68 ezer eurót a Norvég Alaptól, hogy pénzzel és formális szervezeti háttérrel nem rendelkező közösségi elképzeléseket, energiákat hozzon felszínre, segítse az ötletek kidolgozását és a megvalósítást lehetővé tévő anyagiak megszerzését.
A városháza és Emil Boc polgármester is nagy lelkesedéssel állt a civil szféra újszerű támogatásának ötlete mögé (ma is elmondta, hogy Farkas András és a PONT Csoport iránti tiszteletből jött el a sajtótájékoztatóra, mert ők voltak azok, akik tulajdonképpen megnyerték Kolozsvárnak az ifjúsági főváros címet), de az erre elkülönített félmillió lejt csak utólag tudja biztosítani.
Farkas András, a PONT Csoport vezetője a 437 megvalósítható ötlettel. Kész kincsesbánya: megtudtuk, más támogatók már érdeklődtek azok iránt az ötletek és csoportok iránt, amelyekre / akiknek nem jut most pénz.
A másik akadály az, hogy a PONT arra számított, nem mindegyik csoport fogja igényelni a maximális, ezer eurós támogatást, és így 250 ötlet is kivitelezhető a városháza 115 ezer eurójából. Hát nem. Ebbe a keretbe végül csak 117 projekt fért bele, a maradék 133 számára más forrást kellett keríteni.
Így jött képbe a Román Kereskedelmi Bank,
amely több szinten fog pénzt csorgatni a megszavazott ötletek kivitelezésébe. Az ötletek kitalálói közösségi gyűjtésbe (crowdfunding) kezdenek egy ezután beindítandó online felületen, és ha a weben összekalapozott összeg eléri az ezer lejt, akkor a BCR-t is birtokló Erste Csoport alapítványa tesz még hozzá ezer lejt. Ez a maximális összeg, vagyis ha valaki több pénzt kap a közösségtől, az Erste Alapítvány ezt akkor is csak ezer lejjel toldja meg.
A városházi támogatásra igényt tartó 117 ötlet előfinanszírozása volt a keményebb dió. Ezt hónapokig egyeztették az érintett felek: a PONT, a BCR és a megszavazott tevékenységek megvalósulását és elszámolását ellenőrző Kolozsvári Közösségi Alapítvány. Végül azt találták ki, amit a bank állítólag még nem lépett meg Romániában, és ezért nem is volt rá procedúra: a BCR hitelt nyújt a civil szervezetnek, a Kolozsvári Közösségi Alapítványnak.
A BCR, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány, a városháza és a PONT arca
Az alapítvány odaadja a pénzt az informális csoportoknak, azok végre elkezdhetik a gyakran már májusra beütemezett tevékenységeiket, elszámolnak az alapítvány felé, az alapítvány a városháza felé, amely majd átutalja a projektek felemésztette pénzt, az alapítvány pedig visszafizeti a hitelt a BCR-nek. Egyszerű, nem?
Az adminisztratív és törvényi akadályok ellenére Farkas Andrásék annyira jó ötletnek tartják az informális csoportok és ötleteik bevonását a város közösségi életébe és költségvetésébe, hogy egyrészt jövőre is meghirdetnék a Com’on Kolozsvárt, másrészt kiterjesztenék a mechanizmust a közösségi alapítványok hálózatán keresztül más egyetemi központokra is: Bukarestet, Iași-t, Temesvárt, Brassót és Nagyszebent (vagy Craiovát) szemelték ki erre a célra. És persze terjesztenék a jó gyakorlatot Brüsszelben és Strasbourgban is.
Muszáj a Musai-Muszájt is finanszírozni?
A Com’on Kolozsvár legpikánsabb mozzanata az volt, amikor a kezdeményezések szavazásán a Musai-Muszáj kapta a legtöbb voksot. Mégpedig arra, hogy per indításával és bővítésével, flashmobokkal, közvitákkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a kolozsvári városvezetés egy látszat-multikultit propagál, és kényszerítse a hivatalt a hivatalos táblák, okmányok, stb. többnyelvűsítésére. Ezeket a kényszerítő-figyelemkeltő akciókat a városháza kellene finanszírozza.
És az volt a mai sajtótájékoztatónak is a legpikánsabb mozzanata, amikor az újságírók rákérdeztek erre Emil Boc-nál, aki ugye hivatalból megfellebbezte a többnyelvűsítést előíró bírósági ítéletet, és sikeresen érvényteleníttette. A Musai-Muszáj csoport természetesen megkapja a finanszírozást, válaszolta Boc polgármester, mert Kolozsváron szólásszabadság van, és a hivatal úgy is támogatja a Musai-Muszáj álláspontjának megjelenítését, hogy magával az állásponttal nem ért egyet.
Muszáj? Musai.
Egyébként a városháza kielégíti a Musai-Muszáj igényét a város nevének többnyelvű feltüntetésére, csak nem úgy, ahogy a Musai-Muszáj kéri, tette hozzá a polgármester. A terv készen áll, most zajlik a versenyeztetés a kivitelezésre, mondta Boc. Több részletet nem árult el, de megalapozott sejtésünk szerint azokról a városkapukról van szó, amelyek öt nyelven köszöntik majd a Kolozsvárra érkezőket.
Ehhez képest a Musai-Muszáj azt a törvényadta jogot követeli, hogy ugyanolyan hivatalos városnévtáblán írják ki, hogy Kolozsvár, mint amilyenen szerepel a Cluj-Napoca a város különböző bejáratainál. Vagyis ha jövőre is meghirdetik a Com’on Kolozsvárt, a Musai-Muszáj csoportnak minden esélye megvan rá, hogy azt is megnyerje.