A mennyországban, a túlvilágban is, de népszerű a horoszkóp és az igézés is.
A románok 96,5 százaléka istenhívő, csak 1,9 százalék mondja, hogy nem hisz Istenben – derül ki az ISNCOP közvélemény-kutatásából, amelyet az Adevărul napilap felkérésére készítettek.
A megkérdezettek a következőkben hisznek:
Isten – 96,2%
szentek – 84,4%
mennyország – 59,6%
pokol – 57,5%
túlvilág – 54,4%
papok – 44,8%
csodák – 42,4%
igézés – 31,2%
átok – 25,5%
horoszkóp – 23,8%
földönkívüliek – 15,6%
varázslat – 15,3%
A válaszadók 95,6 százaléka azt mondta, számára nagyon fontos, vagy fontos a vallás, 83,9 százalék állította magáról, hogy vallásos. A válaszadók között a legnagyobb az aránya (37,8%) azoknak, akik csak a legfontosabb vallási ünnepeken járnak templomba.
A megkérdezettek 74,6 százaléka keresztet vet, ahányszor templomot vagy feszületet lát, 65,6 százaléka rendszeresen imádkozik, 60,2 százalékuk megszentelteti lakását, autóját, személyes tárgyait, 39,4 százalékuk pedig paphoz fordul, ha az életben nehézségei támadnak.
A felmérés 2015 júliusában készült 1075 fős országosan reprezentatív mintán, 3 százalékos hibalehetőséggel.
(fotó: wallcodes.com)
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.