A mennyországban, a túlvilágban is, de népszerű a horoszkóp és az igézés is.
A románok 96,5 százaléka istenhívő, csak 1,9 százalék mondja, hogy nem hisz Istenben – derül ki az ISNCOP közvélemény-kutatásából, amelyet az Adevărul napilap felkérésére készítettek.
A megkérdezettek a következőkben hisznek:
Isten – 96,2%
szentek – 84,4%
mennyország – 59,6%
pokol – 57,5%
túlvilág – 54,4%
papok – 44,8%
csodák – 42,4%
igézés – 31,2%
átok – 25,5%
horoszkóp – 23,8%
földönkívüliek – 15,6%
varázslat – 15,3%
A válaszadók 95,6 százaléka azt mondta, számára nagyon fontos, vagy fontos a vallás, 83,9 százalék állította magáról, hogy vallásos. A válaszadók között a legnagyobb az aránya (37,8%) azoknak, akik csak a legfontosabb vallási ünnepeken járnak templomba.
A megkérdezettek 74,6 százaléka keresztet vet, ahányszor templomot vagy feszületet lát, 65,6 százaléka rendszeresen imádkozik, 60,2 százalékuk megszentelteti lakását, autóját, személyes tárgyait, 39,4 százalékuk pedig paphoz fordul, ha az életben nehézségei támadnak.
A felmérés 2015 júliusában készült 1075 fős országosan reprezentatív mintán, 3 százalékos hibalehetőséggel.
(fotó: wallcodes.com)
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.