A mennyországban, a túlvilágban is, de népszerű a horoszkóp és az igézés is.
A románok 96,5 százaléka istenhívő, csak 1,9 százalék mondja, hogy nem hisz Istenben – derül ki az ISNCOP közvélemény-kutatásából, amelyet az Adevărul napilap felkérésére készítettek.
A megkérdezettek a következőkben hisznek:
Isten – 96,2%
szentek – 84,4%
mennyország – 59,6%
pokol – 57,5%
túlvilág – 54,4%
papok – 44,8%
csodák – 42,4%
igézés – 31,2%
átok – 25,5%
horoszkóp – 23,8%
földönkívüliek – 15,6%
varázslat – 15,3%
A válaszadók 95,6 százaléka azt mondta, számára nagyon fontos, vagy fontos a vallás, 83,9 százalék állította magáról, hogy vallásos. A válaszadók között a legnagyobb az aránya (37,8%) azoknak, akik csak a legfontosabb vallási ünnepeken járnak templomba.
A megkérdezettek 74,6 százaléka keresztet vet, ahányszor templomot vagy feszületet lát, 65,6 százaléka rendszeresen imádkozik, 60,2 százalékuk megszentelteti lakását, autóját, személyes tárgyait, 39,4 százalékuk pedig paphoz fordul, ha az életben nehézségei támadnak.
A felmérés 2015 júliusában készült 1075 fős országosan reprezentatív mintán, 3 százalékos hibalehetőséggel.
(fotó: wallcodes.com)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.