A mennyországban, a túlvilágban is, de népszerű a horoszkóp és az igézés is.
A románok 96,5 százaléka istenhívő, csak 1,9 százalék mondja, hogy nem hisz Istenben – derül ki az ISNCOP közvélemény-kutatásából, amelyet az Adevărul napilap felkérésére készítettek.
A megkérdezettek a következőkben hisznek:
Isten – 96,2%
szentek – 84,4%
mennyország – 59,6%
pokol – 57,5%
túlvilág – 54,4%
papok – 44,8%
csodák – 42,4%
igézés – 31,2%
átok – 25,5%
horoszkóp – 23,8%
földönkívüliek – 15,6%
varázslat – 15,3%
A válaszadók 95,6 százaléka azt mondta, számára nagyon fontos, vagy fontos a vallás, 83,9 százalék állította magáról, hogy vallásos. A válaszadók között a legnagyobb az aránya (37,8%) azoknak, akik csak a legfontosabb vallási ünnepeken járnak templomba.
A megkérdezettek 74,6 százaléka keresztet vet, ahányszor templomot vagy feszületet lát, 65,6 százaléka rendszeresen imádkozik, 60,2 százalékuk megszentelteti lakását, autóját, személyes tárgyait, 39,4 százalékuk pedig paphoz fordul, ha az életben nehézségei támadnak.
A felmérés 2015 júliusában készült 1075 fős országosan reprezentatív mintán, 3 százalékos hibalehetőséggel.
(fotó: wallcodes.com)
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.