// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Több mint ezer menekültet fogadunk be

// HIRDETÉS

Magyarország az egyetlen tagországa az EU-nak, amely egyetlen menekültet sem vállal. Szolidaritási számok kattintás után.

 Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfőn abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek - közölte a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós képviselete.

A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós „frontországból”, Olaszországból és Görögországból.

 

Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem.

Ennyi és nem több

A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Izland, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vállalják a britek.

 

Olaszországból és Görögországból Németország vállalja a legtöbb, 10 500 menedékkérő befogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi ország vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállalnak majd át. 

 

Ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is.

 

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően emlékeztetett, hogy az állam-, illetve kormányfők döntése értelmében két év alatt kell a tagállamoknak önkéntes alapon 40 ezer embert átvenniük Olaszországtól és Görögországtól.

A szolidaritást nem lehet kényszeríteni

"Nagyon közel a cél" - fogalmazott Asselborn, kitérve arra is, hogy az első évben megkezdődhet az áttelepítés, a második év célszámaihoz van még szükség további erőfeszítésre a tagországok részéről. Elmondta azt is, hogy a luxemburgi elnökség célja, hogy az év végéig lezáruljon az a folyamat, amelyben a tagállamok önként vállalásokat tesznek.

 

„Az önkéntes alapú szolidaritásnak nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai”" - húzta alá a politikus, hozzátéve, nem akarja, hogy a tanácskozás számháborúvá silányuljon. "Egy ponton rájöttem, hogy a hiányzó, maradék 5-6-7 százalékot nem lehet erővel kikényszeríteni" - magyarázta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren. 

„Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. 

Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé” - mondta Jean Asselborn. A luxemburgi miniszter elmondta, hogy szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett forró pontok, amelyeken uniós szakemberek segítségével az illegális bevándorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstátusra.

 

Az első áthelyezés októberben történhet meg - mondta a miniszter. Asselborn egyúttal emlékeztetett, hogy ezzel a menedékkérelmek elbírálása és a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása is felgyorsul majd.

 

A miniszter arra is kitért, hogy ettől Európa nem válik erőddé, ugyanis a legális csatornákat is meg fogják erősíteni.

 

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött negyvenezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. A biztos ismét emlékeztetett, hogy a bizottság szerint önkéntes alapon ezt nehéz megvalósítani, ezért a brüsszeli testület új vészhelyzeti mechanizmus kidolgozására tesz majd javaslatot.

 

„A szolidaritás az EU egyik alapelve. Erkölcsi és jogi kötelezettség, hogy szükség esetén a tagállamok segítsenek egymásnak” - szögezte le Avramopulosz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS