// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Visszafoglalták a romák a Coastei utcát

// HIRDETÉS

Szimbolikusan és kemény túra árán – ez volt a kolozsvári romafesztivál utcai aktivista napja.

Bő öt és fél éve, 2010 decemberében lakoltatott ki a kolozsvári városháza 76 családot a Coastei / Karjala utcai lakásokból, és költöztette be őket a pataréti szeméttelep mellett felépített, modulárisnak és szociálisnak nevezett lakásokba. 

Pataréten, ahova Kolozsvár évtizedek óta temeti a hulladékát, pár hete zárt be az ideiglenes szeméttelep is, ahol sok ottani dolgozott. A moduláris lakásoktól alig párszáz méterre van a Terapia Ranbaxy gyógyszergyár megsemmisítő telepe, amely ugyan a föld alatt működik, de a felszínre, a patarétiek orra alá vezetik az égéstermékek egy részét. Amikor működik, a patarétiek szellőztetni sem tudnak, olyan büdös van, mesélte egyikük.

 

A kitelepítettek közül 18 család fizetett lakbért a városházának, amíg a Györgyfalvi negyedi Coastei utcán lakott, mint ma megtudtuk, még 2010 decemberére is. A kényelmes, közművesített házaktól az összetákolt viskókig minden volt ott, a lakók közül sokan dolgoztak, gyerekeiket iskoláztatták, de a városháza nem tett semmilyen különbséget: azokat is kizsuppolta Patarétre, akik a társadalom többé-kevésbé integrált tagjaiként építették fel az életüket.

 

A Coastei utcaiak két éve alapfokon pert nyertek a városháza ellen, amely fejenként kétezer eurós kártérítést is jelentett volna, mert télen tilos kilakoltatni, a városháza azonban fellebbezést nyújtott be, a táblabíróság helyt adott neki, és újratárgyalást rendelt el.

 

 

A pataréti négy nagyobb roma közösséggel és a Coastei utcai kilakoltatással ismerkedtek meg ma a helyszínen a So keres, Europa? (Mi újság, Európa?) roma ifjúsági találkozó résztvevői. A július 12-19. között zajló rendezvényre 15 országból érkeztek Kolozsvárra, hogy a roma fiatalok hangja is hallható legyen Európa ifjúsági fővárosában.

 

A találkozó résztvevői, a fiatalok és civil aktivisták ma reggel kimentek Patarétre, és az ottaniakkal együtt gyalogoltak be a városba. Ez bő két óra menetelést jelentett az idei év egyik legforróbb napján. A pataréti „szociális” lakások eleve egy kilométerre vannak a főúttól, ahonnan a rendőrség még vissza is fordította a feliratos pólókkal, bannerekkel vonuló, mintegy 300 főt, akik így aztán hátul, a dombokon és a Tóköz negyeden keresztül értek a Györgyfalvi negyedbe.

 

 

A Coastei / Karjala utcát nemcsak azért közelítették meg a vele párhuzamos Inău utcán, mert úgy a legegyszerűbb, hanem azért is, mert ott, egy új építésű villában lakott Sorin Apostu, aki 2010-ben Kolozsvár polgármestere volt, jelenleg viszont börtönbüntetését tölti, amelyet korrupciós ügyekért kapott. 

 

Az Inău utcában így még hangosabban szóltak a szolidaritásra felhívó és azt hangsúlyozó szlogenek, hogy a Patarét is Kolozsvár része, az ottaniak is emberek. A menetelők pedig még lelkesebben osztogatták a szórólapjukat az arrajáróknak és volt szomszédaiknak.

 

 

A menetet mintegy kéttucatnyian várták a Coastei utcában, ahol egyrészt óvódát és játszóteret építettek azóta, másrészt az ortodox egyház egyetemi campust hozott létre a szeminaristáinak a lebontott lakások, viskók helyén.

 

Miután megszusszantak, a menetelők öntötték magukba és magukra a szervezők biztosította vizet, majd többen elmesélték közösségük kiszorításának történetét. A Coastei utcaiakat képviselő hölgy például nagyon jól érthető angolsággal.

 

 

A Patarét közeli Cantonului utcaiak nevében románul szólalt fel egy férfi. Abba az utcába évtizedek óta épülnek viskók, legnagyobb gondjuk, hogy lakhatásukat nem tudják jogilag elismertetni, vagyis nincs személyijük, így nem kapnak legális munkát, a gyerekek beiskolázását is, mint a kitörés egyetlen útját, jóval nehezebben tudják intézni.

 

A Cantonului utcai telkeket ráadásul pár hónapja kapta meg az állami vasúttársaság, amely már felszólította őket a viskóik lebontására, nekik viszont nincs hova menniük, mondta a férfi. Minden felszólaló a kényszerkilakoltatások leállítását kérte, illetve jogi helyzetük rendezését és megfizethető lakásokat.

 

A miskolci fiatalok magyarul mondták el, hogy a kilakoltatás és a földrajzi szegregáció nemcsak kolozsvári jellegzetesség, miskolci romák egy részét azért lakoltatták ki, hogy a város parkolót építhessen egy stadionhoz.

 

Az ifjúsági találkozót is szervező roma civil szervezetek részletes és jól megérvelt nyílt levelet intéztek a városházához, amelyben konkrét intézkedéseket javasolnak az eddigi igazságtalanságok felszámolására és annak megakadályozására, hogy a szeméttelep mellé kényszerültek ne a „társadalom hulladékaként” folytassák az életüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ifjúsági találkozón különböző művészeti és civil műhelymunkába vonták be a résztvevőket: zene-, színház- és táncfoglalkozások mellett a civil újságírás vagy a grafittizés technikáiba is beletanultak.

 

A So keres, Europa? vasárnapig tart, és egyre láthatóbb lesz: senki se lepődjön meg, ha Kolozsvár random pontjain zenélő, táncoló fiatalokba botlik, vagy olyan, az elmúlt két napban kitalált utcai megnyilvánulásokba, amelyek nem szokványos módon hívják fel a figyelmünket az egyszerű igényükre: hogy úgy szeretnének élni, mint mi.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Viharos időjárás várható csütörtöktől az ország nagy részén
Székelyhon

Viharos időjárás várható csütörtöktől az ország nagy részén

Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Korlátozni fogják az elektromos rollerek használatát Csíkszeredában
Székelyhon

Korlátozni fogják az elektromos rollerek használatát Csíkszeredában

Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS