Az erdélyi magyarok és a Székelyföld önrendelkezési törekvéseit mutatta be kedden Brüsszelben a Régiók Bizottsága elnökének Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.

Az EMNT és az SZNT korábban Markku Markkulát, a Régiók Bizottsága elnökét közös levélben kereste meg, melyben azt kérték, hogy a bizottság vitassa meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait, és kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átszervezés folyamatát. A keddi megbeszélés témáját is az SZNT-nek a régiók esélyegyenlősége ügyében elindított európai polgári kezdeményezése, valamint a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatai képezték. Az erdélyi politikusok azt kérték, hogy a Régiók Bizottsága mindkét ügyben foglaljon állást.

A megbeszélésen Izsák Balázs azt hangsúlyozta, hogy a Székelyföld olyan uniós szabályozásban érdekelt, amely nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok megkerüljék a demokratikus elveket, és nem sérti a régiók esélyegyenlőségét. Felhívta az elnök figyelmét arra, hogy

Románia EU-csatlakozása óta fokozódott a Székelyföld Románián belüli gazdasági lemaradása.

Hangsúlyozta, hogy a régiók gazdasági esélyegyenlősége a kulturális sokszínűséget óvná meg, ha ezt a közösségi jog szavatolná. Izsák Balázs szerint a közösségi jog kialakításában nagy szerepe lehetne a Régiók Bizottságának, még ha a testület csupán véleményezési jogkörrel rendelkezik is az EU-ban.

Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy még az egykori kommunista rezsim is nagyvonalúbb volt a Székelyfölddel szemben, mint a jelenlegi bukaresti hatalom, mely a Székelyföldet egy román többségű régióba próbálja beolvasztani.

Szilágyi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy Románia jobban járna, ha történelmi régiói, az európai haladó gyakorlatnak megfelelően, önálló pénzügyi és döntéshozási illetékességgel rendelkeznének. Úgy vélte, hogy

az erdélyi magyar autonómiatörekvések valójában megerősítenék a térség stabilitását, ezek elutasítása pedig a meglévő feszültségeket fokozná.

Markku Markkula arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett testület több olyan dokumentumot fogadott el, amely összhangban van az erdélyi magyar törekvésekkel.

Hangsúlyozta, a jelentéstévők által elkészített dokumentumok referenciaként szolgálnak más, hasonló témájú dokumentumok elkészítésekor. Hangsúlyozta: a Régiók Bizottsága nem mondhatja meg egyik vagy másik tagállam kormányának, hogy milyen intézkedéseket hozzanak, az általános érvényű szabályokat viszont minden tagállamnak tiszteletben kell tartania.

Markku Markkula arról is tájékoztatta az erdélyi magyar vezetőket, hogy a Régiók Bizottsága szakértői már a 2020 utáni közösségi kohéziós politika tervein dolgoznak, és fontosabb szerepet szánnak a történelmi régióknak és a helyi önkormányzatoknak a kohéziós politika kialakításában – tájékoztatott az SZNT és Tőkés László parlamenti irodája.