A neofanarióta Románia esete az oszmán birodalommal

A bukaresti muzulmánok, akiknek többsége 1989 után, vállalkozóként érkezett, nincsenek elragadtatva attól az ötlettől, hogy itt legyen Európa legnagyobb mecsete. Inkább egy új temetőt szeretnének, mert a régi megtelt, és esetleg a Tineretului negyed közelében lévő régi dzsámi felújítását. Péntekenként, a muzulmánok legfontosabb imanapján 200-nál kevesebb hívő szokott összegyűlni, ezért felesleges lenne egy óriási mecsetet építeni, hacsak az ankarai hatalomnak nincsenek más céljai is.

Recep Tayyip Erdogan már 2004-ben felvetette az ötletet, amikor Törökország kormányfőjeként Romániában járt. Aztán az elmúlt években is felmerült egy új bukaresti dzsámi gondolata, amikor Traian Băsescuval találkozott, de a kontinens legnagyobb mecsetjének bukaresti megépítéséről Erdogan elnök Ponta kormányfővel egyezett meg. Kiváltságos kapcsolat van közöttük:

az új ankarai szultán ihletforrás Ponta kormányfő számára,

aki azonban nem másolhatja le teljesen a modelljét. A 2013-as elnökválasztás előtt korrupcióval megvádolt Erdogan azonnal politikai ellenőrzés alá helyezte az igazságszolgáltatást és lefejezte a bírói és rendőri testületet, hogy megszabaduljon a vele szemben elindított ügyektől.

Victor Ponta sem tekintélyesebb, sem bátrabb nem lett, annak ellenére, hogy Erdoganéhoz hasonló bajuszt és a 2002-es bali terrorista támadásban közreműködő Szamudra imáméhoz hasonló szakállt eresztett. A román kormányfő a 2015. május 27-i 372. számú kormányhatározattal egy 11 ezer négyzetméteres telket bocsátott Törökország iszlamista elnökének rendelkezésére, 49 évre. Az Európa legnagyobb mecsetjének helyet adó telek a Scânteia-ház közelében található, értékét 4 millió euróra becsülik. Még nem nagyon világos, mit kapott ezért cserébe Victor Ponta, de jó lenne, ha a kormányfő tudná, hogy az oszmán korszakban

egyetlen szultán sem akart nagymecsetet építeni Európában.

Erdogan, ha megtehette volna, Kölnben építette volna fel ezt az óriási dzsámit, ahol Európa legnagyobb, több mint egymilliós török közössége él, de Németország vezetői nem engedték volna meg neki, hogy iszlám központot telepítsen Európa közepébe. Romániában a dolgok egyszerűbbnek tűnnek, az oszmánok pedig mindig is értették a pénz- és hataloméhes, csak a saját érdeküket követő és hajbókolásra kényszerített országuk rovására tevékenykedő honi vezetők mentalitását. Ponta csak ezek utóda: ő is belekóstolt a szultán által kínált előnyökbe és most azt hiszi, hogy – mint a régi mesékben – a Boszporuszon túlról érkezhet számára a megmentés.

Traian Băsescu volt elnök azt mondta, hogy a bukaresti nagymecset mellett egy 6.000 iszlamista hallgatót kiszolgáló egyetem is működni fog, ám a romániai muzulmán felekezet vezetője cáfolta a hírt. Lehet, hogy Băsescu számítása több évre vonatkozott, vagy talán több információja van, mert úgy tűnik, hogy az óriási dzsámi mellett egyfajta medresz, vagyis iszlám iskola is működni fog. A Bukarestben élő néhány muzulmán fiatal kap majd itt vallási oktatást, vagy új ideálokat és az ISIS-hez vezető új utakat kereső csecsen, üzbég, bosnyák fiatalok fognak idejönni? Törökország nosztalgiázik és újra

az iszlám élére akar állni a Közel-Keleten,

továbbá átalakításokra képes erővé szeretne válni a Duna mentén.

Lehet, hogy Erdogan a jelenlegi kormányfő, Ahmet Davutoglu több évvel ezelőtt megfogalmazott „neo-oszmán” ideológiáját akarja átültetni a gyakorlatba, aki szerint Törökországnak a következő évtizedekben vezető szerepe lesz a Balkánon, ahol ugyanolyan gazdasági, politikai együttműködést és kulturális harmóniát akar, amilyen az „oszmán korszakban” volt. Ponta Romániának szakácsnői szerepet szán az új szultán oszmán álmában, nem gondolva arra a veszélyre, amivel Európa legnagyobb – a rotterdamihoz hasonló – iszlám központjának bukaresti létrehozása járna.