Jogtalanul igényeltek vissza az Éltető-család leszármazottai több mint hétezer hektár erdőt a Maros völgyében, Ratosnyán és Palotailván, a területek pedig az állam tulajdonában maradnak – döntött jogerős ítéletében a Botoşani megyei törvényszék.

A 19. és 20. században Magyarrégenben és a Maros-völgyében kiterjedt faipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenységek folytató Éltető-család hét örököse 2005-ben 3519 hektár erdőt igényelt vissza Palotailván, 3834 hektárt pedig Ratosnyán.

A Maros megye földosztó bizottság 2007-ben elutasította a kérést, miután megállapította, hogy az Éltető-erdőket a kommunisták hatalomátvétele előtt, az 1945/91-es CASBI-törvény alapján vette át az állam, így a területek nem szolgáltathatók vissza a 205/247-es restitúciós törvény alapján, amely csak az 1948- utáni államosításokra vonatkozik.

Az örökösök ezután perre mentek, a Dorohoi bíróság – ahová a szászrégeni bíróségról áthelyezték a pert – pedig tavaly januárban elutasította a kérést. Az alapfokú döntést hagyta most jóvá a Botoşani megyei törvényszék.

A Maros megyei prefektúra eddig összesen mintegy 80 ezer hektárnyi erdő tulajdonjogáért indított pereket nyert meg, 8183 hektár tulajdonjogát sikerült az örökösöknek visszaperelniük. Jelenleg 30-40 ezer hektár, a Felső-Marosmentén elterülő erdőért folyik per.

Ciprian Dobre korábbi Maros megyei prefektus egyik legfőbb feladatának nevezte annak megakadályozását, hogy a felső-marosmenti, hajdan magyar nemesi tulajdonban levő erdők visszakerüljenek tulajdonosaikhoz.