Egy magyar alapította „Románia” első óvodáját

Erdély, sőt Románia (így! – a szerk.) első óvodáját Zsibón hozták létre a XIX. század elején, és a Wesselényi Miklós magyar báró uradalmán dolgozó parasztok gyermekeinek szánták.

Egy olyan korszakban, amikor a parasztok gyermekeit mezei munkákra használták, egy felvilágosult magyar nemes a nevelés fontosságáról próbálta meggyőzni az uradalmán élő jobbágyokat. Egy óvoda létrehozásával győzte le az ellenállásukat, melyet a kiskorú gyermekeknek szántak, akiket a szülők szívesebben bíztak egy nevelőre, mert túl kicsik voltak még a munkához. Ez a XIX. század közepén, a Szilágy megyei Zsibón történt.

A jobbágyok előítélete akadályt jelentett a bárónak

Benedek László történész professzor szerint az első óvoda létrehozása Wesselényi Miklós báró (1796–1850) nevéhez fűződik. Ő maga arisztokratához illő képzést kapott Zsibón, idegen nyelveket tanult, a történelmet, filozófiát és jogot felvilágosult módszerekkel oktatták neki, és tanulmányai végén, 1821-ben, a kor szokásának megfelelően, utazni kezdett Európában (Angliában, Franciaországban, Ausztriában), hogy ezen országok gazdasági modelljét tanulmányozza. Egy évvel később visszatért Zsibóra és megpróbálta alkalmazni a Nyugaton tanultakat saját birtokán.

„Előbb megpróbálta technológiailag korszerűsíteni a birtokot. A jobbágyok addig faekét használtak, mellyel a földet négyszer kellett felszántani, hogy bevethető legyen. Vasekéket, boronákat és még egy cséplőgépet – ez az első Erdélyben – is hozott Európából. A parasztok féltek tőle.

Azt hitték, ördögi szerkezet”,

magyarázza a professzor.

A parasztok új technológiáktól való – tudatlanságból és babonából fakadó – ódzkodásán kívül a zsibói uradalom fejlesztését egy másik akadály is hátráltatta, melynek szintén a képzetlenség volt az oka: „A termelékenységgel együtt a birtok bevételei is nőttek, és szükségessé vált könyvelők és más tisztviselők alkalmazása. Mivel uradalmán nem talált ilyeneket, a báró személyesen foglalkozik a parasztok képzésével. Így merül fel a parasztok oktatásának ötlete”, mondja Benedek.

Wesselényi az 1830-as évek elején kezdte el a jobbágyok képzés útján történő felszabadításának folyamatát. „Az első román iskolát Galacfalván hozta létre, ahol románokkal telepítette újra ottani birtokát (miután a szászok egy ragály miatt kihaltak). A Maros megyei Makfalván megalapított egy magyar nyelvű iskolát is, és folytatta a zilahi Református Kollégium finanszírozását is”, sorolja a történelem professzor. De állítása szerint a parasztok nem nézték jó szemmel gyermekeik iskolába küldését, mert ők mezőgazdasági munkákra használták őket.

„Így lett Wesselényi a korai oktatás kezdeményezője,

óvodákat hozva létre, ahova a parasztok könnyebben elengedték a gyermekeiket, mert még nem használhatták őket a mezőgazdaságban, és így a szülőknek sem kellett ügyelniük rájuk”, mondja Benedek. Az első óvodát éppen zsibói birtokon építi fel, mely egyben az első óvoda Erdélyben és valószínűleg az országban is.