Ezt mi eddig is tudtuk. De jó látni, hogy a románok is. Még akkor is, ha szerintük 1830-ban már létezett Románia.
Erdély, sőt Románia (így! – a szerk.) első óvodáját Zsibón hozták létre a XIX. század elején, és a Wesselényi Miklós magyar báró uradalmán dolgozó parasztok gyermekeinek szánták.
Egy olyan korszakban, amikor a parasztok gyermekeit mezei munkákra használták, egy felvilágosult magyar nemes a nevelés fontosságáról próbálta meggyőzni az uradalmán élő jobbágyokat. Egy óvoda létrehozásával győzte le az ellenállásukat, melyet a kiskorú gyermekeknek szántak, akiket a szülők szívesebben bíztak egy nevelőre, mert túl kicsik voltak még a munkához. Ez a XIX. század közepén, a Szilágy megyei Zsibón történt.
Benedek László történész professzor szerint az első óvoda létrehozása Wesselényi Miklós báró (1796–1850) nevéhez fűződik. Ő maga arisztokratához illő képzést kapott Zsibón, idegen nyelveket tanult, a történelmet, filozófiát és jogot felvilágosult módszerekkel oktatták neki, és tanulmányai végén, 1821-ben, a kor szokásának megfelelően, utazni kezdett Európában (Angliában, Franciaországban, Ausztriában), hogy ezen országok gazdasági modelljét tanulmányozza. Egy évvel később visszatért Zsibóra és megpróbálta alkalmazni a Nyugaton tanultakat saját birtokán.
„Előbb megpróbálta technológiailag korszerűsíteni a birtokot. A jobbágyok addig faekét használtak, mellyel a földet négyszer kellett felszántani, hogy bevethető legyen. Vasekéket, boronákat és még egy cséplőgépet – ez az első Erdélyben – is hozott Európából. A parasztok féltek tőle.
magyarázza a professzor.
A parasztok új technológiáktól való – tudatlanságból és babonából fakadó – ódzkodásán kívül a zsibói uradalom fejlesztését egy másik akadály is hátráltatta, melynek szintén a képzetlenség volt az oka: „A termelékenységgel együtt a birtok bevételei is nőttek, és szükségessé vált könyvelők és más tisztviselők alkalmazása. Mivel uradalmán nem talált ilyeneket, a báró személyesen foglalkozik a parasztok képzésével. Így merül fel a parasztok oktatásának ötlete”, mondja Benedek.
Wesselényi az 1830-as évek elején kezdte el a jobbágyok képzés útján történő felszabadításának folyamatát. „Az első román iskolát Galacfalván hozta létre, ahol románokkal telepítette újra ottani birtokát (miután a szászok egy ragály miatt kihaltak). A Maros megyei Makfalván megalapított egy magyar nyelvű iskolát is, és folytatta a zilahi Református Kollégium finanszírozását is”, sorolja a történelem professzor. De állítása szerint a parasztok nem nézték jó szemmel gyermekeik iskolába küldését, mert ők mezőgazdasági munkákra használták őket.
óvodákat hozva létre, ahova a parasztok könnyebben elengedték a gyermekeiket, mert még nem használhatták őket a mezőgazdaságban, és így a szülőknek sem kellett ügyelniük rájuk”, mondja Benedek. Az első óvodát éppen zsibói birtokon építi fel, mely egyben az első óvoda Erdélyben és valószínűleg az országban is.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.