// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Egy magyar alapította „Románia” első óvodáját

// HIRDETÉS

Ezt mi eddig is tudtuk. De jó látni, hogy a románok is. Még akkor is, ha szerintük 1830-ban már létezett Románia.

Erdély, sőt Románia (így! – a szerk.) első óvodáját Zsibón hozták létre a XIX. század elején, és a Wesselényi Miklós magyar báró uradalmán dolgozó parasztok gyermekeinek szánták.

Egy olyan korszakban, amikor a parasztok gyermekeit mezei munkákra használták, egy felvilágosult magyar nemes a nevelés fontosságáról próbálta meggyőzni az uradalmán élő jobbágyokat. Egy óvoda létrehozásával győzte le az ellenállásukat, melyet a kiskorú gyermekeknek szántak, akiket a szülők szívesebben bíztak egy nevelőre, mert túl kicsik voltak még a munkához. Ez a XIX. század közepén, a Szilágy megyei Zsibón történt.

A jobbágyok előítélete akadályt jelentett a bárónak

Benedek László történész professzor szerint az első óvoda létrehozása Wesselényi Miklós báró (1796–1850) nevéhez fűződik. Ő maga arisztokratához illő képzést kapott Zsibón, idegen nyelveket tanult, a történelmet, filozófiát és jogot felvilágosult módszerekkel oktatták neki, és tanulmányai végén, 1821-ben, a kor szokásának megfelelően, utazni kezdett Európában (Angliában, Franciaországban, Ausztriában), hogy ezen országok gazdasági modelljét tanulmányozza. Egy évvel később visszatért Zsibóra és megpróbálta alkalmazni a Nyugaton tanultakat saját birtokán.

„Előbb megpróbálta technológiailag korszerűsíteni a birtokot. A jobbágyok addig faekét használtak, mellyel a földet négyszer kellett felszántani, hogy bevethető legyen. Vasekéket, boronákat és még egy cséplőgépet – ez az első Erdélyben – is hozott Európából. A parasztok féltek tőle.

Azt hitték, ördögi szerkezet”,

magyarázza a professzor.

A parasztok új technológiáktól való – tudatlanságból és babonából fakadó – ódzkodásán kívül a zsibói uradalom fejlesztését egy másik akadály is hátráltatta, melynek szintén a képzetlenség volt az oka: „A termelékenységgel együtt a birtok bevételei is nőttek, és szükségessé vált könyvelők és más tisztviselők alkalmazása. Mivel uradalmán nem talált ilyeneket, a báró személyesen foglalkozik a parasztok képzésével. Így merül fel a parasztok oktatásának ötlete”, mondja Benedek.

Wesselényi az 1830-as évek elején kezdte el a jobbágyok képzés útján történő felszabadításának folyamatát. „Az első román iskolát Galacfalván hozta létre, ahol románokkal telepítette újra ottani birtokát (miután a szászok egy ragály miatt kihaltak). A Maros megyei Makfalván megalapított egy magyar nyelvű iskolát is, és folytatta a zilahi Református Kollégium finanszírozását is”, sorolja a történelem professzor. De állítása szerint a parasztok nem nézték jó szemmel gyermekeik iskolába küldését, mert ők mezőgazdasági munkákra használták őket.

„Így lett Wesselényi a korai oktatás kezdeményezője,

óvodákat hozva létre, ahova a parasztok könnyebben elengedték a gyermekeiket, mert még nem használhatták őket a mezőgazdaságban, és így a szülőknek sem kellett ügyelniük rájuk”, mondja Benedek. Az első óvodát éppen zsibói birtokon építi fel, mely egyben az első óvoda Erdélyben és valószínűleg az országban is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS