// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

Perel az Átlátszó Erdély a közszolgálati rádió munkatársainak névsoráért

// HIRDETÉS

Ki szeretnék deríteni, vannak-e még politikai alapon a közmédiába ejtőernyőzött személyek, akik valójában be sem járnak dolgozni.

Peres úton próbálja az Átlátszó Erdély kideríteni, hogy vannak-e még Debreczeni Hajnalkák a közszolgálati rádió magyar szerkesztőségeiben? A kézenfekvő kérdés azt követően merült föl, hogy elült az RMDSZ-elnök sajtósának a munkavállalásával kapcsolatos botrány.

A márciusban kirobbant ügy lényege az volt, hogy Debreczeni Hajnalka – miközben érdemi munkát nem végzett, a szerkesztő kollégái pedig sosem látták a szerkesztőségben – csinos havi fizetést vett fel a Kolozsvári Rádiótól körülbelül 4 éven keresztül.

Április 2-án az Átlátszó Erdéky közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rádiótársasághoz, melyben azt kérte: küldjék el három szerkesztőség – a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztősége, valamint a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Szerkesztőség – alkalmazottainak a listáját, az alkalmazás időpontját, valamint az általuk betöltött munkakört, beleértve azokét is, akiknek a munkaszerződése fel van függesztve.

Április 22-én egészen érdekes választ kaptak: eszerint az Országos Rádiótársaság nem sorolható azon közintézmények közé, melyek közérdekű adatigénylésekre kötelesek válaszolni. Kifogásolták még, hogy az adatigénylést nem írták alá, és kijelentették: a kért lista személyes adatnak minősül.

Hiába érvelt az Átlátszó amellett, hogy az Országos Rádiótársaság – mivel közpénzből működik – igenis az 544-es törvény hatálya alá esik, kérésünk pedig azért nem sérti a személyes adatok védelméről szóló törvényt, mert a rádiónál munkát végző újságírók, szerkesztők nevei jelenleg is nyilvánosak, a neveket adásban beolvassák, mi több, azok a rádió honlapján, az impresszumokban is megtalálhatóak.

Végül az Átlátszó panaszt tett a Kolozsvári Törvényszéken: mondja ki a bíró, hogy ebben az esetben személyes adatnak számítanak-e az újságírók nevei, vagy sem.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Főtér

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ha nem vagy átlátható, támadható vagy”. Fokozott felelősséggel jár az erdélyi történelmi egyházak gazdálkodása
Krónika

„Ha nem vagy átlátható, támadható vagy”. Fokozott felelősséggel jár az erdélyi történelmi egyházak gazdálkodása

Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Autó és motorkerékpár ütközött Csíkszereda zsögödi kijáratánál, a motorost kórházba szállították – videóval
Székelyhon

Autó és motorkerékpár ütközött Csíkszereda zsögödi kijáratánál, a motorost kórházba szállították – videóval

Súlyos baleset történt csütörtök délben Csíkszeredában, a zsögödi üzemanyagtöltő-állomásnál.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS