// 2026. április 8., szerda // Dénes

Így jár, aki politikai bohócokra adja a voksát

// HIRDETÉS

Alexisz Ciprasz a szakadék szélére sodorta Görögországot. A vasárnapi népszavazás tényleg sorsdöntő lesz.

A vasárnapi görögországi népszavazás döntő lesz. A NEM győzelme valószínűleg az eurózónából való kilépést fogja jelenteni, az IGEN-é pedig valószínűleg a Ciprasz-kormány bukását. Olyan kormányról van szó, amely 6 hónapon át a kisujját sem mozdította azért, hogy gatyába rázza az országot, egy negyednyi reformot sem hajtott végre; ellenkezőleg, még az eddigi kevés reformot is visszafordította, semmibe véve polgárait és partnereit. Sőt: Ciprasz kormányfő és Varufakisz pénzügyminiszter

mindent elkövettek, hogy kettészakítsák az EU-t.

Nem sikerült. Az EU az alapvető értékek és elvek tekintetében még egységesebb lett, a Ciprasz–Varufakisz páros pedig az országukat lángra lobbantani kész politikai bohócok utálatos példáivá váltak.

- Ciprasz megpróbált törésvonalat kialakítani az EU-n belül. Mandátuma elején sikerült némi támogatást szereznie Olaszországtól és az európai fősodor más baloldali erőitől, de gyorsan elveszítette ezt a vékonyka külföldi jóindulatot. A megszorítás-ellenes diskurzus mantrája szertefoszlott, amikor egyértelművé vált, hogy a médiasztár Ciprasz és Varufakisz olyan tervet követ, mely az alapvető európai értékekbe ütközik.

- Matteo Renzi olasz kormányfő hét eleji reakciója bebizonyította, hogy Ciprasz képtelen elérni célját: a (szintén baloldali) olasz kormányfő elmagyarázta: a Görögországnak tett esetleges engedmények azt jelentenék, hogy megkérdőjeleződnek az olyan országok által végrehajtott reformok, mint Olaszország, Spanyolország, Portugália. Miért fizessenek az olasz nyugdíjasok azért, mert a gazdag görög hajótulajdonosok nem akarnak adókat fizetni, tette fel a szónoki kérdést Renzi.

- Ciprasz kudarcot vallott: Európát nemcsak nem sikerült megosztania, de az EU szorosra zárta sorait, egyetlen hangon beszélt.

- a Ciprasz által az európai konszenzus megbontására és az eurócsoport megijesztésére használt kemény tárgyalási taktikák az utóbbi héten kimondottan nevetségessé váltak. Ciprasz és „ikerpárja”, Varufakisz két politikai bohóccá változott. Gyakorlatilag már senki sem tartja őket tárgyalásra alkalmasnak.

- Ki húzott volna hasznot az EU-n belül bekövetkező törésből? Nincs kétség, hogy

Oroszország lett volna az egyik nagy haszonélvező.

De Oroszország azzal is nyer, ha Görögország esetleg kilép az euróövezetből, mert ezzel bieigazolódik az EU-hoz és euróövezethez való csatlakozás visszafordíthatósága. Másrészt talán jobb, ha az EU bebizonyítja, képes megvédeni elveit, akár egy Grexit árán is, világos jelzést adva, hogy a jövőben bárki Görögország sorsára juthat, aki megpróbálja megsérteni ezeket az elveket.

- A görögországi helyzet okairól és vétkeseiről szóló véget nem érő vitákon túl, egy dolog nyilvánvaló: Görögország saját intézményeinek válságát szenvedi meg. Különben, ha megnézik a nemzetközi hitelezők elvárásait, néhány olyan elemet is fognak találni, melyek éppen a bármely demokratikus országban kulcsfontosságú intézményekre vonatkoznak: Országos Statisztikai Intézet, adóhatóság, Számvevőszék. Ezen a leckén Románia is átesett és – szerencsére – megtanultuk: erős intézmények nélkül nincs jogállamiság, nincs szilárd demokrácia.

- Egy szót a görögországi válság nagy néma áldozatáról, a középosztályról is. Az adóügyek terén az utóbbi években megtett lépések meggyengítették ezt az osztályt, a Ciprasz-kormány által elrendelt bankbezárások és tőkeellenőrzések pokollá tették a gazdaságban hozzáadott értéket termelő görögök életét. Mely gazdaságnak amúgy is óriási versenyképességi gondjai vannak: autarchikus, ahol néhány érdekcsoport óriási forrásokat tart a kezében és bontja meg az egész rendszer egyensúlyát (pl. a hajótulajdonosok).

- Egy utolsó megjegyzés: aki bohócokra szavaz, az ne csodálkozzon, hogy

előbb-utóbb cirkuszban találja magát.

A Sziriza esetében egyértelmű volt, hogy furcsa, excentrikus, felelőtlen alakok gyűjteménye. A görögök, akiknek elegük lett a fősodorhoz tartozó, az utóbbi években őket rossz irányba vezető politikusokból, a Szirizában bíztak, a nyakkendőmentes Ciprasz–Varufakisz párossal az élen. Azt hiszem, mára megértették, hogy a Sziriza-kísérlet teljes mértékben kudarcot vallott, de előtte még a szakadék szélére rángatta az országot. Lehet, hogy a becsődölt Sziriza-kísérlet ráveszi majd a franciákat, spanyolokat, olaszokat, hollandokat arra, hogy kétszer is meggondolják, mielőtt a Szirizával rokonságban álló pártokra szavaznak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Krónika

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó
Székelyhon

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS