Alexisz Ciprasz a szakadék szélére sodorta Görögországot. A vasárnapi népszavazás tényleg sorsdöntő lesz.
A vasárnapi görögországi népszavazás döntő lesz. A NEM győzelme valószínűleg az eurózónából való kilépést fogja jelenteni, az IGEN-é pedig valószínűleg a Ciprasz-kormány bukását. Olyan kormányról van szó, amely 6 hónapon át a kisujját sem mozdította azért, hogy gatyába rázza az országot, egy negyednyi reformot sem hajtott végre; ellenkezőleg, még az eddigi kevés reformot is visszafordította, semmibe véve polgárait és partnereit. Sőt: Ciprasz kormányfő és Varufakisz pénzügyminiszter
Nem sikerült. Az EU az alapvető értékek és elvek tekintetében még egységesebb lett, a Ciprasz–Varufakisz páros pedig az országukat lángra lobbantani kész politikai bohócok utálatos példáivá váltak.
- Ciprasz megpróbált törésvonalat kialakítani az EU-n belül. Mandátuma elején sikerült némi támogatást szereznie Olaszországtól és az európai fősodor más baloldali erőitől, de gyorsan elveszítette ezt a vékonyka külföldi jóindulatot. A megszorítás-ellenes diskurzus mantrája szertefoszlott, amikor egyértelművé vált, hogy a médiasztár Ciprasz és Varufakisz olyan tervet követ, mely az alapvető európai értékekbe ütközik.
- Matteo Renzi olasz kormányfő hét eleji reakciója bebizonyította, hogy Ciprasz képtelen elérni célját: a (szintén baloldali) olasz kormányfő elmagyarázta: a Görögországnak tett esetleges engedmények azt jelentenék, hogy megkérdőjeleződnek az olyan országok által végrehajtott reformok, mint Olaszország, Spanyolország, Portugália. Miért fizessenek az olasz nyugdíjasok azért, mert a gazdag görög hajótulajdonosok nem akarnak adókat fizetni, tette fel a szónoki kérdést Renzi.
- Ciprasz kudarcot vallott: Európát nemcsak nem sikerült megosztania, de az EU szorosra zárta sorait, egyetlen hangon beszélt.
- a Ciprasz által az európai konszenzus megbontására és az eurócsoport megijesztésére használt kemény tárgyalási taktikák az utóbbi héten kimondottan nevetségessé váltak. Ciprasz és „ikerpárja”, Varufakisz két politikai bohóccá változott. Gyakorlatilag már senki sem tartja őket tárgyalásra alkalmasnak.
- Ki húzott volna hasznot az EU-n belül bekövetkező törésből? Nincs kétség, hogy
De Oroszország azzal is nyer, ha Görögország esetleg kilép az euróövezetből, mert ezzel bieigazolódik az EU-hoz és euróövezethez való csatlakozás visszafordíthatósága. Másrészt talán jobb, ha az EU bebizonyítja, képes megvédeni elveit, akár egy Grexit árán is, világos jelzést adva, hogy a jövőben bárki Görögország sorsára juthat, aki megpróbálja megsérteni ezeket az elveket.
- A görögországi helyzet okairól és vétkeseiről szóló véget nem érő vitákon túl, egy dolog nyilvánvaló: Görögország saját intézményeinek válságát szenvedi meg. Különben, ha megnézik a nemzetközi hitelezők elvárásait, néhány olyan elemet is fognak találni, melyek éppen a bármely demokratikus országban kulcsfontosságú intézményekre vonatkoznak: Országos Statisztikai Intézet, adóhatóság, Számvevőszék. Ezen a leckén Románia is átesett és – szerencsére – megtanultuk: erős intézmények nélkül nincs jogállamiság, nincs szilárd demokrácia.
- Egy szót a görögországi válság nagy néma áldozatáról, a középosztályról is. Az adóügyek terén az utóbbi években megtett lépések meggyengítették ezt az osztályt, a Ciprasz-kormány által elrendelt bankbezárások és tőkeellenőrzések pokollá tették a gazdaságban hozzáadott értéket termelő görögök életét. Mely gazdaságnak amúgy is óriási versenyképességi gondjai vannak: autarchikus, ahol néhány érdekcsoport óriási forrásokat tart a kezében és bontja meg az egész rendszer egyensúlyát (pl. a hajótulajdonosok).
- Egy utolsó megjegyzés: aki bohócokra szavaz, az ne csodálkozzon, hogy
A Sziriza esetében egyértelmű volt, hogy furcsa, excentrikus, felelőtlen alakok gyűjteménye. A görögök, akiknek elegük lett a fősodorhoz tartozó, az utóbbi években őket rossz irányba vezető politikusokból, a Szirizában bíztak, a nyakkendőmentes Ciprasz–Varufakisz párossal az élen. Azt hiszem, mára megértették, hogy a Sziriza-kísérlet teljes mértékben kudarcot vallott, de előtte még a szakadék szélére rángatta az országot. Lehet, hogy a becsődölt Sziriza-kísérlet ráveszi majd a franciákat, spanyolokat, olaszokat, hollandokat arra, hogy kétszer is meggondolják, mielőtt a Szirizával rokonságban álló pártokra szavaznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.