Járják csak a görögök otthon a Zorba-táncot. Románia nem akar beállni. Van neki baja elég.
A történelem bebizonyította, hogy egy nemzet vagy akár egy egész világ összeomlása néha egy személy, vagy személyek elég szűk körének döntésén múlik. Ahhoz, hogy egy normális élet káoszba süllyedjen, nincs szükség nagy társadalmi feszültségekre, forradalmakra, vagy drámai változásokra az erőviszonyokban.
1914 nyarának elején sem vetítette semmi előre a veszélyt. A szarajevói terrorista tett nem vezetett volna az azt követő katasztrófához, ha a bécsi császár, szimbolikus megfontolásokból, nem döntött volna úgy, hogy hadat üzen Szerbiának. Akkor senki sem látta előre a későbbi eseményeket.
Ciprasz elnök szigorúan személyes okokból üzen hadat az euróövezetnek. Megaláztatásról és méltóságról beszél, miközben egy olyan adósságról van szó, melynek visszafizetése nehézséget okoz Görögországnak, és a jelenlegi kormány úgy véli, biztosíthatja magának a hatalmon maradást, ha ilyenfajta szlogeneket ad el a lakosságnak.
Egy ilyenfajta döntés ára
Akárcsak 1914-ben, vagy 1938-ban, személyes döntések egy világ végét jelenthetik.
Igaz, hogy az ókori görögök találták fel a demokráciát, mint ahogy az is igaz, hogy a modern Görögországot nem lehet a demokrácia és a politikai stabilitás példájának tekinteni. A hellén kormányfő most a demokráciát használja fel a demokrácia ellen. Amikor megszorító lépések elfogadásáról kérdezed meg a lakosság véleményét, akkor nehezen feltételezhető, hogy a racionális válasz fog győzni, nem az érzelmi.
És ha a hellén kormány megnyeri a népszavazást, miként fizeti vissza a hitelt? Az úgynevezett nemzeti konzultáció megtermel majd másfél milliárd eurót, amennyi a nemzetközi hitelezőknek kifizetendő részlet? Vagy minden kölcsönt felvevő nemzetnek népszavazással kellene eldöntenie, hogy mégsem fizeti vissza az adósságát? Ne feledjük, Görögország százmilliárd euró értékű adósság-elengedésben részesült az őt most „megalázó” hitelezőitől! Ez aztán a megalázás!
és ezt követő távozása az euróövezetből. A kommunizmus bukása után egyesült kontinens visszamenne az időben. Több száz millió ember szenvedi majd meg ezt közvetlenül. Jelenleg senki sem tudja, hogyan reagálnak majd a piacok, mekkora lesz a ragály mértéke, hova vezet a válság. De egy dolog biztos, a visszatérés a nacionalizmushoz és a minden egyes tagállam külön érdekéhez biztosan háborút jelent. Akkor már Görögország nem is lesz fontos, de ez már senki számára sem lesz érdekes.
A közvetlen szomszédság miatt az első vonalban lévő Romániát teljesen más dolgok foglalkoztatják. Miközben éppen az eddigi legnagyobb válság körvonalazódik az ajtónk előtt, a kormányfő Törökországban gyógyul, a parlamenti többséget pedig Mihai Răzvan Ungureanu SIE-vezetővé választása ingatja meg.
Jelenleg már csak egy politikai válság hiányzik nekünk. A román politikai osztály eddig nem adta tanújelét sem a túl nagy intelligenciának, sem a hazafiságnak, hogy a becsületességet már ne is említsük.
De abban a helyzetben vagyunk, amikor már nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy tolvajok, alkalmatlanok, gyávák, demagógok és felelőtlenek vezessenek minket.
Görögország egy grandiózus összeomlást készít elő nekünk. Nem egy krétai fövenyen vagyunk, Zorbásszal, a göröggel táncolva, attól a grandiózus katasztrófától extázisba esve, melyben tisztelettel részt vehetünk. Nem, uraim. Táncoljanak csak ők, amennyit csak akarnak, nekünk kötelességünk menteni magunkat.
Az a kérdés, hogy van-e kivel.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Még a nyáron átadhatják az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti, 12 kilométeres szakaszát Szilágy megyében – közölte a közlekedési tárca illetékese.
… egy PNL-s főembert elvitt a DNA, az USR elnökére lesújtott Justitia kardja, az RMDSZ-re a botránytévék hányják a gyűlöletet… és tíz román állampolgár egymillió eurónyi drótot lopott Németországban.
Meghódították a Pamír-fennsík legendás útjait, több mint 4600 méteres magasságba kapaszkodtak fel, jurtában is megszálltak, és már Kína felé készülnek a Mongóliába tartó erdélyi kalandorok, akik egy hónap alatt közel tízezer kilométert tettek meg.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt elnöke, Elena Lasconi szombaton felszólította Nicușor Dan államfőt, hogy vállalja a felelősséget a döntéseiért, és ismerje el a romániaiak előtt, hogy hibázott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.